Zajlik a védett nagyragadozók állománybecslése Erdélyben
Idén kissé megkésve kezdődött a szigorúan védett vadak – medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák – számának felmérését célzó terepmunka Hargita megyében, de a vadászterületek felét már bejárták a becslést végző szakembercsoportok.
Április elején, a megszokotthoz képest kissé megkésett időpontban kapott jóváhagyást a környezetvédelmi minisztériumtól a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség az éves vadszámbecslés megkezdésére. A késedelem okát nem tudni, de azóta már a Hargita megyei vadászterületek felén elvégezték a terepmunkákat, vagyis a védettvad-populációk felmérését a környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok.
Mivel a téli hótakaró már elolvadt a becslés kezdetére, a hóban történő nyomolvasásra nem hagyatkozhattak a szakemberek, így lényegében mindegy volt, hogy milyen irányban kezdenek a munkához a hegyvidéki és sík területek között: a dombvidéken és a mélyebben fekvő területeken is jártak már – tudtuk meg Both Józseftől, a megyei környezetvédelmi ügynökség osztályvezetőjétől.
A megyében élő szigorúan védett vadak, a medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák számának felmérése során az elmúlt években több szokatlan jelenségre is felfigyeltek a szakemberek. Azt tapasztalták például, hogy egyre több az olyan medve, amely a telet is a dombvidéken tölti, nem megy fel a Hargitára, ugyanis az alacsonyabban fekvő területeken, a kukoricásokban és gyümölcsösökben késő őszig van mit enniük. Többhetes megfigyelések során ugyanakkor azt is észlelték, hogy a megyében élő farkasok étrendjébe bekerültek a lakott településekről kimerészkedő kóbor kutyák, ezek ugyanis könnyű prédát jelentenek számukra.
Ezek a jelenségek továbbra is fennállnak, mondta el a környezetvédelmi ügynökség szakembere, de részletekkel nem tudott szolgálni, hiszen még nem ért véget az idei vadszámbecslés.
Medvéből van a legtöbb
Egyébként a hó elolvadása miatt nehezebb elvégezni a felmérést, többet kell járniuk a szakembereknek, a nyomolvasást pedig a sárosabb, dagonyázó helyeken alkalmazzák, illetve a vadetetők környékén – mondta el Both József. A medvék számát viszont már pontosabban fel tudják becsülni, mint évekkel korábban, ugyanis a Life Ursus projekt keretében immár negyedik éve új módszereket is bevetnek a populáció felmérésénél: például több vadászterületen már kamerákat is használnak, egy másik módszer lényege pedig az, hogy egy kijelölt területen többször is megszámlálják az átjáró medvéket. Ezeket a módszereket azonban egyelőre nem hagyta jóvá a szakminisztérium.
Az éves vadszámbecslés a hónap végén fejeződik be. A korábbi évek adatai szerint a szigorúan védett vadak közül a medve a leggyakoribb a megyében, számuk 800 és 1000 között lehet, a farkasok és vadmacskák száma fajonként nagyjából 400 körüli, míg hiúzból van a legkevesebb a megye vadászterületein, a populáció egyedszáma 200 körül lehet.
(szekelyhon.ro)
