Zéno napja
A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.Tovább >>>
Egyre hűvösebbre fordul az idő, ami csalhatatlan jele, hogy mindinkább benne járunk az őszben. Elkél a fűtés a kihűlt lakásokban, irodákban egyaránt. A szénnel, fával tüzelők között akadnak, akik apránként szedik össze a hideg évszakra a készletet, míg mások nagy tételben egyszerre letudják. A tüzépesek szerint nincs okunk attól tartani, hogy hiány lesz tüzelőből, bár az árak emelkedésével számolni kell. De akinek az vonzóbb, erdőgazdaságoktól is vásárolhat.Tovább >>>
Az elmúlt pár évtizedben az aranysakál gyarapodó létszáma és egyre kiterjedtebb élettere miatt számos vizsgálat célpontja volt, egy új kutatás a ragadozó rokoni viszonyait, alfajait tárta fel.Tovább >>>
Az elmúlt hetek hazai medveészlelései során tanúi lehettünk annak, hogy a nagyragadozók jelenléte aggodalmat kelthet a lakosság körében - még akkor is, ha ezekben az esetekben erre nem volt okunk. A WWF Magyarország 2017 végén indult Euro Large Carnivores LIFE projektjének elsődleges célja épp az, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. Az egyes érdekcsoportok ennek jegyében találkoztak Répáshután egy országos szakmai nap keretében.Tovább >>>
Hazánkban alig hallani mosómedve elejtéséről. Nem csoda, hiszen ez a kistermetű, észak-amerikai ragadozó egyelőre csak ott fordul elő, ahol a korábban házi kedvencként tartott jószágot szabadon engedték az erdőben.Tovább >>>
A szakmai nap célja, hogy hiteles tájékoztatást adjanak az állattartóknak, vadgazdálkodóknak és természetvédőknek a hazánkban élő nagyragadozókról.Tovább >>>
Az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Északerdő Zrt. közös szervezésében idén ismét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rendezték meg az Országos Tűzoltó Favágóversenyt.Tovább >>>
Február 8-án, 13 órakor, a szegedi Belvárosi temetőben búcsúztatják Nádaskay Gábort - közölte a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola. Az intézmény címzetes igazgatója 80 éves korában hunyt el. "Kérjük, hogy kegyeletüket egy szál virággal róják le" - olvasható az iskola gyászjelentésében.Tovább >>>
Szelídgesztenye szakmai tanácskozással indult a nagymarosi október a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete jóvoltából. Az Agrofórum Online tudósítása a rendezvényről.Tovább >>>
Magunkat ajánljuk – ezzel a címmel hirdettek pályázatot az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái. A felhívás elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei általános – és középiskoláknak szólt. A célunk az volt, hogy bemutassuk tevékenységünket azokban az oktatási intézményekben, ahol nem ismerik az erdészeti erdei iskolákat.Tovább >>>
A farkasok védelméért fogott össze a hazai természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI).Tovább >>>
Elkészült a veszélyes állatok tartására vonatkozó, nyáron módosult jogszabály végrehajtási rendeletének tervezete, amelyből kiderül, hogy melyik állat tartozik a különösen veszélyes fajok közé, és ezek tartása milyen személyi és tárgyi feltételeket követel meg.Tovább >>>
Idén kissé megkésve kezdődött a szigorúan védett vadak – medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák – számának felmérését célzó terepmunka Hargita megyében, de a vadászterületek felét már bejárták a becslést végző szakembercsoportok.Tovább >>>
A fokozottan védett állat kilövéséért a tettes akár öt évet is kaphat. A farkas tetemét és halálának körülményeit a hatóságok vizsgálják.Tovább >>>
Évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák. A gomba megjelenése óta több mint 1000 hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból, lehetetlenné téve ezzel az igen kiváló beltartalmi értékekkel bíró magyar gesztenye ipari méretű termesztését.Tovább >>>