Zéno napja
Mindannyian szeretjük hallgatni a tenger hullámzását és a trópusi esőerdők élővilágát, amit már az interneten keresztül is bárhol, bármikor el lehet érni. De mennyire ismered a téged körülvevő természet hangjait? Az idén 30 éves WWF Magyarország és az Első Pesti Egyetemi Rádió együttműködésének köszönhetően mostantól kétszázéves magyar fák susogását, rejtőzködő madaraink énekét, hazai folyóink csobogását vagy akár a Dráva menti szarvasbőgést is hallgathatod a nappalidban.
A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban - legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról vagy illegális kereskedelméről. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország üdvözli, hogy az Országgyűlés napirendjére került egy természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslat, azonban úgy vélik, a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem célravezető. Ezért a három nagy múltú szakmai szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket.Tovább >>>
A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.Tovább >>>
Már több mint egymillióan követelnek egy erős erdővédelmi törvényt az EU-tól, ami megálljt parancsol az erdőpusztításhoz vezető fogyasztásnak, és ezáltal a jövőnket is megóvja. A #Together4Forests, azaz Együtt az erdőkért petíció több szakmai civil szervezet - köztük a WWF és a Greenpeace - összefogásának köszönhetően indult útjára, és az aláírók száma napról napra emelkedik. Üzenj te is az EU-nak!Tovább >>>
A mai nap folyamán az országos sajtó jelentős részét bejárta a WWF Magyarország közleménye, ami szerint a "védett erdőt pusztítottak el a Tiszánál". A természetvédelmi szervezet szerint "a vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír". Délután az Országos Vízügyi Főigazgatóság mindezt cáfolta, állításuk szerint csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon. Alább mindkét közlemény olvasható.Tovább >>>
Hattyúnyak „működés közben” - Fotó: Éliás Tibor, Erdő-Mező Online[/caption] Az elmúlt időszakban több horrorisztikus eset hívta fel a figyelmet a hattyúnyak csapdák helytelen kihelyezésére. Ez a típus egy legális csapda, amely megfelelő használat mellett szelektívvé tehető – vadásztársaságokon kívül nemzeti parkok munkatársai is használják ezt a típust a ritka, földön fészkelő madarak fészekaljainak megóvása érdekében –, azonban rosszul, a felszínre kihelyezve emberi baleseteket, kutyákat, sőt, a nagyragadozók élőhelyén használva védett őshonos fajainkat is veszélyeztetheti – pedig hazai állományaik még rendkívül érzékenyek.Tovább >>>
A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben. A Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt favágás célja az erdő megfiatalítása. Amennyiben kizárólag gazdasági szempontok szerint vágták volna ki a fákat, akkor a fakitermelés már 50 évvel korábban, az állomány 130 éves korában megtörtént volna. A védett területeken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok azonban másodlagosak.Tovább >>>
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ), az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Pilisi Parkerdő Zrt., az Európa Média Nonprofit Kft., a Bükki, Duna-Ipoly és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság partnerként, a WWF Magyarország technikai koordinációja mellett a sikeres LIFEinFORESTS projekt elemeként a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában elkészült az online erdőtervezési döntéstámogatási alkalmazás, az LIFEinFORESTS Erdőtervezési Eszköztár.Tovább >>>
Az elmúlt hetek hazai medveészlelései során tanúi lehettünk annak, hogy a nagyragadozók jelenléte aggodalmat kelthet a lakosság körében - még akkor is, ha ezekben az esetekben erre nem volt okunk. A WWF Magyarország 2017 végén indult Euro Large Carnivores LIFE projektjének elsődleges célja épp az, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. Az egyes érdekcsoportok ennek jegyében találkoztak Répáshután egy országos szakmai nap keretében.Tovább >>>
A szálalásos, illetve a nálunk is alkalmazott lékeléses fakitermelés a legjobb módszer erdeink megóvására – hangzott el a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, valamint az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport által, a környezetvédelem világnapja alkalmából szervezett szerdai székelyudvarhelyi előadáson, amelyen a WWF Magyarország erdővédelmi programjának munkatársai is részt vettek.Tovább >>>
Minél idősebb egy erdő, annál inkább várható, hogy gazdag élővilágnak ad otthont. Turisztikai vonzerejük sem lebecsülendő – hiszen ki ne részesítené előnyben kirándulásai során a vadregényes tájakat, melyek külön színfoltjai lehetnek az öreg erdők, mesebeli formájú és méretű fákkal. A tölgyerdők természetvédelmi kezelését megalapozó nemzetközi projektünkhöz kapcsolódva a magyarországi „százéves” erdőkről adunk körképet.Tovább >>>
A WWF Magyarország és partnerei a LIFEinFORESTS projekt részeként egy érdekes előadássorozatot indítanak el csütörtökön a Soproni Egyetem Kaán Károly Ökoklubjában. A középpontban a Natura 2000 erdők kezelése lesz. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a magyar erdőgazdálkodóknak mi a véleménye a Natura 2000 hálózatról, vagy többet szeretnél tudni a természetvédelmi erdőkezelésről, esetleg érdekelnek a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek, akkor ott a helyed a szakmai rendezvényeken.Tovább >>>
Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research ma publikált jelentésében arra figyelmeztet, hogy az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét.Tovább >>>
A mi élő erdőnk – erdőkezelés másképp. Ezzel a címmel készült az a 30 perces dokumentumfilm, amely a hazai Natura 2000 erdőkben tevékenykedő magán erdőgazdálkodók példáján keresztül kívánja bemutatni a szakma és a nagyközönség számára a természetet kímélő erdőkezelésben rejlő lehetőségeket.Tovább >>>
Másfél év bizonytalanság után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a WWF Magyarország kameráján keresztül. A korábbi, 2015. év végén rögzített videó óta sem nyomok, sem felvételek nem adtak egyértelmű jelet az állat hogylétéről - a kutatók aggodalmára. Idén tavasszal előbb vadászok látták, a most közölt felvétel pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy a macskaféle köszöni, jól van.Tovább >>>