SEFAG Zrt.: A fakitermelő vállalkozók megélhetése is veszélybe került a sok csapadék miatt
A SEFAG Zrt. által kezelt erdőkben is komoly problémát jelent, hogy a nagyobb mennyiségű csapadék az esetek döntő többségében rövid idő alatt, nagy intenzitással érkezett az elmúlt hónapokban. A felázott, vizes talaj nem csak a fakitermelést, de az újraerdősítést is hátráltathatja majd, ám ennek a mértéke még nem ismert. A legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy a vállalkozók sok esetben nem tudtak dolgozni a szezonban.
„Bár sok eső esett, ennek negatív következményei egyelőre csak a munkaszervezésben jelentkeznek, az erdő életében jelentős károkról nem tudunk és néhány kisebb lokális, elsősorban eróziós problémától eltekintve nem is számítunk rá” - számolt be az
Erdő-Mező erdészeti portálnak Ihárosi Péter, a Somogy megyei állami erdőgazdaság szóvivője.
Jót is, rosszat is tett a sok eső
A szakember szerint ma már általánosan elfogadott tény a klímaváltozás, amely általános felmelegedést, a szélsőséges időjárási körülmények gyakoribbá válását, a légnedvesség csökkenését, hazánkban a kontinentális jelleg erősödését jelenti. Részben ezzel okolható a talajvízszint csökkenése is. Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség csak részben elegendő az erdőállományok számára, vízigényüket a talajvízből is pótolják, így a szárazodási folyamat különösen negatívan hat rájuk. Ezzel párhuzamosan az egészségi állapotuk romlásával a potenciális károsítók száma is megnövekszik.
Az utóbbi időszak nedves periódusai éppen ezért jótékonyan hatottak a talajvízszintre, így az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiség lassította az elmúlt években megfigyelt káros folyamatokat. „Ezzel együtt komoly problémát jelent, hogy a nagyobb mennyiségű csapadék az esetek döntő többségében rövid idő alatt, nagy intenzitással érkezett. A gyorsan érkező csapadékot a talaj és a növényzet nem tudta visszatartani, lassítani, emiatt több helyen eróziós károk keletkeztek. Továbbá a talaj felső rétege telítetté vált. Ennek járulékos következménye, hogy a széldöntésre fokozottan érzékenyek lettek állományaink” - számolt be a negatív hatásokról a SEFAG Zrt. szakembere.
A fakitermeléssel, fahasználattal foglalkozó vállalkozók helyzete aggasztó
Azzal kapcsolatban, hogy az állami erdőgazdaság erdeiben mekkora területet érint a belvíz vagy a túlzottan átnedvesedett talaj, arra nincsen pontos adat. Ennek egyik oka, hogy a tisztítási kor után levő állományok nagy része a vegetációs időszakon kívüli, rövid idejű elöntést jól bírja. Eszerint a vizesedés a legtöbb esetben nem okoz semmilyen kárt.
„Természetesen kezdődik az újraerdősítési szezon, ahol a vízborítás már problémát fog okozni, hiszen akadályozza az ültetési munkálatokat, illetve a csemetéknek sem tesz jót. Ennek felmérése azonban majd az erdősítési munkákkal együtt történik" - nyilatkozta az
Erdő-Mező erdészeti portálnak Ihárosi Péter.
Komoly problémát okoz azonban az erdőn dolgozó vállalkozók helyzete. A fakitermelők - akiknek sok esetben a családjukat is el kell tartaniuk -, a vegetációs időszak bevezetése miatt egy hasonlóan nehéz évben akár a megélhetéshez elegendő bevétel nélkül is maradhatnak. Márciustól ugyanis az erdők jelentős részében már nem végezhető ilyesfajta munka, eddig pedig az időjárás miatt nem jutottak be az erdőkbe.
[caption id="attachment_16813" align="aligncenter" width="576"]
Ilyenek a körülmények Somogy megyében - Forrás: Olvasónktól - Erdő-Mező[/caption]
„A nagy mennyiségű eső vitathatatlanul sok munkaszervezési problémát okoz, és az idei fahasználati ütemtervhez képest jelentős is az elmaradás. Azonban ez a probléma részünkről kezelhető. Az viszont komoly gondot jelent, hogy a fahasználatokat végző vállalkozói réteg, illetve a vágástakarításban résztvevők számára a munkalehetőség szünetel, és ez esetükben akár egzisztenciális problémákhoz is vezethet. Hiszen az erdőhasználati munkákat végző vállalkozók jellemzően tőkeszegények, likviditási lehetőségeik korlátozottak. További problémaként jelentkezik a megyénkben sablonosan megállapított és megmásíthatatlan vegetációs időszak. Februárban a csapadék, mint objektív tényező hátráltatta a fahasználati ütemterv teljesítését, innentől viszont a zöldhatóság által megállapított vegetációs időszaki korlátozás miatt válik megközelíthetetlenné erdeink nagy része, növelve ezzel az erdőgazdálkodási munkákból élő vállalkozók gondjait” - emelte ki a legkomolyabb problémát Ihárosi Péter.
A tűzifa árában várhatóan nem lesz változás
„A szakszerű erdőgazdálkodás része a faanyag kitermelés utáni felkészítése, tárolása. A tűzifa sarangokban várja a kiszállítást, értékesítést. A tűzifa sarangok mielőbbi kiszállítása vagyonvédelmi okokból is elsődleges fontosságú, így kollégáink a munkaszervezés során azt is figyelembe veszik, hogy a kitermelt faanyag mikor és hogyan szállítható ki az erdőből. A felkészítés és sarangolás, illetve a mielőbbi szállítás biztosítja, hogy a faanyag a csapadék által nem károsodik, így értékvesztés nincsen" - számolt be az
Erdő-Mező erdészeti portálnak a szakember.
[caption id="attachment_16812" align="aligncenter" width="600"]
Januári fotó az ország más területéről - Forrás: Olvasónktól - Erdő-Mező[/caption]
A fakitermelés során megfigyelhető nehézségek adott esetben a tűzifa árában is változást hozhatnának, ilyenre azonban most nem kell számítani. Ihárosi Péter ugyanis elárulta, hogy a SEFAG Zrt. előnyben részesíti a féléves, éves szállítói szerződéseket, amelyek teljesítésére időben fel is készül, így részükről árváltoztatás nem várható. A sok csapadék hátráltatja ugyan a munkák elvégzését, de ez nem olyan mértékű, hogy bármelyik területen árfelhajtó készlethiány jelentkezzen.
Az elmúlt hónapok időjárása egyébként a szociális tűzifára sincsen negatív hatással, hiszen a somogyi állami erdőgazdaság az önkormányzatoktól beérkezett igényeket maradéktalanul kielégítették. "Elsődleges szempont volt, hogy a rászorulók mielőbb, még a fűtési szezon kezdetén megkapják a tűzifát" - hangsúlyozta a szóvivő.
(Gribek Dániel – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)
-
Cimkék:
Somogy megye, állami erdőgazdaság, tűzifa, Sefag Zrt., fakitermelés, erdőtelepítés, belvíz, csapadék, fahasználat, tűzifa ár, sarang, Ihárosi Péter