Robot méheket fejlesztettek ki egy varsói egyetemen

Feltöltő: Erdo-mezo.hu
2016.12.29.
Kategória: Kiemelt,

A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Trying to get property of non-object

Filename: hirek/hirfull.php

Line Number: 35

Backtrace:

File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler

File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view

File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Trying to get property of non-object

Filename: hirek/hirfull.php

Line Number: 35

Backtrace:

File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler

File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view

File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once

,
42835

SAMSUNG CSC[/caption] A világ élelmiszertermelésének egy jelentős része a méhek beporzó tevékenységén alapul. Két évtizeddel ezelőtt a francia gazdálkodók egy csoportja hívta fel a figyelmet először egy szokatlan jelenségre, a kaptárok elnéptelenedésére. Mára sajnos a méhpusztulás globális méreteket öltött, különösképpen a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban nagyarányú a beporzó szervezetek hiánya. Egy 2014-es európai uniós felmérés szerint a mortalitás 3,5 és 33,6 százalék között alakul. A méhpusztulás okai között számos tényező felsorolható: visszavezethető például környezeti tényezőkre, vírusokra, gombákra és parazitákra, de a nagy távolságok megtétele utáni végkimerüléssel is magyarázható.

Robot méheket fejlesztettek ki egy varsói egyetemen

A méhek népességcsökkenése élelmiszertermelésünket jelentős mértékben befolyásolja. A haszonnövények harmadának, az összes növény 90%-ának beporzásában, nagy arányban a méhek vesznek részt. A Varsói Műszaki Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy kifejlesztették az első robot méheket, amelyek mesterséges beporzásra használhatók. A robotok kétféle típusát hozták létre. Az egyik repül (Flying B-Droid), míg a másik, a korábbi, kerekekkel rendelkező változat a talajfelszínen mozog. Mindkettő fel van szerelve egy beporzó egységgel, ami a virágport hordozza és szétoszlatja a virágok között. A földön mozgó nagyobb önállósággal rendelkezik, a működését biztosító elem élettartama hosszabb. A termelő nyugodtan a területen hagyhatja az eszközt, az végezni fogja a feladatát. Amikor érzékeli, hogy csökken a rendelkezésére álló energia automatikusan visszatér az energiaforráshoz. A talajon mozgó robot az irányítását végző a számítógépet és a hozzá tartozó szofvert a fedélzetén hordozza. A robot a kamerája segítségével észleli a környezetében lévő terepet, a felvett képet elemzi, virágot keres a közelben. A Flying B-Droid – mely tulajdonképpen egy quadkopter – is képes arra, hogy megkeresse a virágot, a pollent begyűjtse és elszállítsa majd beporozást elvégezze. A szabadföldi vizsgálatok sikerrel zárultak, a drón reményteli alternatívát jelent a világ nagy részén tapasztalható méhpusztulás okozta problémák enyhítésében. 2016 nyarán a talajon működő robottal fokhagyma és szamóca sikeres beporzását végezték el. Összesen 165 fokhagymamagot takarítottak be, szemben azzal a 23-mal, melyet az a terület termett, ahol nem dolgozott a robot. Azok a magok, melyek a repülő robot méh beporzó tevékenysége következtében jöttek létre, 6 %-kal nagyobb tömegűek lettek. [caption id="attachment_42836" align="aligncenter" width="800"]

SAMSUNG CSC[/caption] A kutatócsoport vezetője Rafał Dalewski ugyanakkor kiemelte, hogy a robot rovarok semmiképpen sem helyettesítheti a méheket és az egyéb beporzó szervezeteket, kizárólag, kiegészítő jelleggel alkalmazhatók. A készülékek nem jelentenek valódi megoldást a méhpusztulás problémájára, a tünetek enyhítésére alkalmasak azzal, hogy a beporzás révén hozzájárulnak a nagyobb hozamok eléréséhez. A robot megálmodói szerint a biodrónok felhasználási területe kiterjedhet a precíziós mezőgazdasági gyakorlat több területére is, így a műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatásban is szerepet játszhatnak. Ezt arra alapozzák, hogy beprogramozható, hogy a megadott anyagból mennyit és pontosan hol vagy milyen növényeknél helyezzenek el a drónok. A kutatócsoport két éven belül piacra szeretné dobni a robotokat, elsőként a talajfelszínen működő készüléket – további részletek a http://www.freshplaza.com/article/167839/Creation-of-robot-bee-to-pollinate-crops és https://www.pw.edu.pl/engpw/Research/Business-Innovations-Technology-BIT-of-WUT/B-Droid-a-robot-that-s-busy-as-a-bee címen érhetők el. Összeállította: Polgárné Balogh Eszter (Agrofórum Online)