Mozi helyett magasles - Amikor egy férfi szerelme vadászik

• Feltöltő: Erdo-mezo.hu
• 2014.09.22.
• Kategória: Kiemelt, Vadászati kultúra,
• 12909

Olyan sokszor foglalkoznak szegény vadászfeleségek gyötrelmes életével. De valahogy arról mindig elfeledkeznek, hogy egy vadászó nő párja mit érezhet. Zoltán pontosan egy ilyen nehéz sorsú fiatalember, akinek el kell viselnie, hogy párja mozi helyett inkább lesre menne vele randevúzni. Erdő-Mező: Van olyan hölgy, aki vadászik a családodban, és példát mutathatna a leendőbelidnek? Zoltán: Sajnos, nincs. édesanyám hajlandóságot sem mutat rá, a húgom járt kint párszor hajtásokon, élő nyúlbefogáson, de fegyvert ő sem vett a kezébe. Erdő-Mező: Szerepet játszott a pár választásban, hogy vadásszon? Zoltán: Nem, mert nem a hobbija, hanem a személyisége alapján választottam társat. Ha egy szépségszalonban tevékenykedett volna, akkor is rá esett volna a választásom. Úgy gondolom, hogy a közös szenvedélyünk miatt akaratomon kívül is jól választottam. Erdő-Mező: Hogyan ismerted meg a párodat? Zoltán: Ő egy gyermekkori vadászbarátom unokahúga, és több közös vadászaton vettünk együtt részt. Azután hosszas unszolásomra végre igent mondott egy találkozásra. Én naivan azt gondoltam, hogy majd elviszem cukrászdába, vagy moziba. Ehelyett a süteményes villát, golyós puskára cseréltük. [caption id="attachment_12911" align="aligncenter" width="471"] Kép forrása: Keszthelyi Jenő - CSONTSZILÁNKOK (2010.)[/caption] Erdő-Mező: Szoktatok együtt vadászni? Okozott már neked eközben meglepetést? Zoltán: Igen, amióta együtt vadászunk, azóta a sok megszokott mozdulat teljesen más értelmet nyert. Eddig csak a vadászatra figyeltem, most azonban fél szemmel mindig azt lesem, mit csinál ő. Sokszor kíváncsian figyelem a törékenynek tűnő nő, igenis férfias mozdulatait. Meglepetést? Nos, meglepődve hallgattam az „Ott egy róka, behívjam Neked?” mondatát. Erdő-Mező: Mi a legemlékezetesebb pillanatod a vele töltött vadászatokról? Zoltán: A legemlékezetesebb a már említett sikeres rókahívása. A legszebb pedig, az, amikor a nyár közepén, teliholdkor, egy esti les vadászatunkkor tiszteletét tette a szórón három koca és egy tucat malac. Én mindig elcsodálkozom a kis apróságok láttán, pontosan ezért tetszett, hogy neki is hasonló volt a reakciója. Erdő-Mező: Származik hátrányod a közös vadászatokon abból, hogy együtt vagytok? Nem érezted még azt, hogy bárcsak inkább otthon sütne-főzne? Zoltán: Eddig még szerencsére nem volt probléma. Sütés-főzés… hmm… édesapám is vadász, és sokszor volt rá példa, hogy édesanyám inkább elhajtotta volna oda, ahonnan jött, amikor az asztalra tette az aznapi zsákmányt. Ilyenre remélhetőleg nálunk nem lesz példa, mivel a saját maga által elejtett vadat is felpucolja. Egyel több vagy kevesebb, fel sem tűnik! [caption id="attachment_12910" align="aligncenter" width="408"] Kép forrása: Zsigárcsik Gyula: Diana másként akarta c. novellás kötetből[/caption] Erdő-Mező: Hogyan reagálnak a vadásztársaid, mikor együtt jelentek meg? Zoltán: Ez megosztja a társaságot. Megmosolyogtató érzés, mikor látom a többiek arcán a meglepődést, hogy a hajtónak vélt párom fegyverét vállára akasztva feliratkozik a beírókönyvbe. Akadnak, akik irigykedve figyelik a hölgy kíséretet, és vannak olyanok, akik árgus szemekkel figyelik, hogy mikor hibázik. Mindent összevetve, javarészt pozitívan reagálnak. Erdő-Mező: Mit gondolsz, van ennek jelentősége a közös jövőtöket nézve? Zoltán: Fiatalságomból adódóan kevés tapasztalatom van arra nézve, hogy a vadászember párja hogyan viseli az ezzel járó hóbortokat. De azt gondolom mindenféleképpen igen, mert könnyebben el fogja fogadni ezt az életformát, ha hasonló a gondolkodása. Úgy hiszem, lényegesen könnyebb dolgom van a szenvedélyemet, és a magánéletemet összehozni, mint azoknak a társaimnak, akiknek a kedvese nem űzi ezt a nemes szenvedélyt. (Lili – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu - Indexkép forrása: 2010-es Vadászati Évkönyv)

• Cimkék: vadászat, vadász