Zéno napja
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
• Hogyan lehet CSAK az állami tulajdonrészt nyilvánosan pályáztatni és haszonbérbe adni, ha az Erdőtörvény társult erdőgazdálkodást ír elő, és a közös tulajdonú erdőterület egy személy részére történő használatba adásáról rendelkezik? Mivel erdőre nem lehet használati megosztást kialakíthogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületre? ani, akkor a vegyes tulajdonban az állami rész kijelölésére és elkülönített használatára hogyan lenne lehetőség? • Ha mégis megoldanák az első problémát, hogyan kezelnék az önálló gazdálkodásra alkalmatlan, sokszor pár négyzetméteres állami tulajdonrész területi problémáját? Gondolunk itt arra az esetre, amikor pl. egy 45 ha-os erdőben az állami tulajdonrész 300 négyzetmétert fed le. • Amennyiben a fenti problémákat megoldanák, és a nyilvános pályázat az állami tulajdoni hányad haszonbérlésére kiírásra kerül, hogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületre? Ha más nyerné, mint az a személy, aki az erdő magántulajdonban lévő részére a többségben lévő magántulajdonosok által elfogadott haszonbérleti ajánlatot tette, akkor ki lenne az erdőgazdálkodó a teljes erdőn?Földhivatal nyilvános haszonbérleti pályázat hiányában nem hagyja jóvá a hatósági eljárásában a haszonbérleti szerződést, illetve egyes erdészeti hatóságok is elutasítják az erdőgazdálkodó bejegyzését. És teszik ezt a teljes, magántulajdonban lévő erdőterület vonatkozásában is! Ilyen és ehhez hasonló kérdések tisztázását kellene megoldani a helyes és ügyfélbarát gyakorlat kialakításával párhuzamosan. Fentiek figyelembe vétele mellett kijelenthetjük tehát, hogy jelenleg társult erdőgazdálkodást magán- és állami közös tulajdonban álló erdőterületeken semmilyen formában nem tudnak a jogosultak és kötelezettek megvalósítani. Ennek megoldása sürgető, haladéktalan problémakezelést igényelne, mert a Magyar Állam a közös tulajdonú erdőkre bejegyzett - sokszor egy földrészleten belül a százat is meghaladó - magánszemélyek erdővagyonában mérhető, és számokkal kimutatható kárt okoz. Egyrészről jogszabály-alkotási mulasztással, másrészről közigazgatási aktussal, harmadrészt tulajdonosi joggyakorló szerve útján, tulajdonostársként. A jelenlegi kilátástalan helyzetet talán oldhatja egy kicsit a Kúria által hozott, Kfv.III.38.145/2015. számú erdőgazdálkodási tárgyú elvi ügyben hozott döntése, melyben kimondták: Az NFA tv. erdőterület haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az erdőrészletben az állam rendelkezik tulajdoni hányaddal és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot ír ki a haszonbérbeadásra.
A jogesetben a perben nem álló magánszemély többségi tulajdonosa az osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlannak, melyben a Magyar Állam 2%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az ingatlanra a magánszemély és a felperes (a leendő erdőgazdálkodó) erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötött, melynek keretében a többségi tulajdonos az ingatlant a felperes használatába adta. A felperes (leendő erdőgazdálkodó) az elsőfokú erdészeti hatóság felé kérelmet terjesztett elő az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való felvétele iránt, melyet a hatóság határozatával elutasított. Álláspontjuk szerint a kérelem alapját képező szerződés semmis, mert az erdőterület – az állami tulajdonrészre figyelemmel – csak az NFA által kiírt nyilvános pályázaton adható haszonbérbe. Az ügyben eljáró elsőfokú bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte azzal, hogy téves az alperesi jogértelmezés, mely szerint a közös tulajdonú erdőben fennálló tulajdoni hányad miatt az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés jogszabályba ütközik. Ugyanis ez csak akkor lenne helytálló, ha az NFA tenne ajánlatot és szeretné a tulajdoni hányadát haszonbérbeadás útján hasznosítani. Az alperes (erdészeti hatóság) kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásában a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság a jogvita érdemében helyesen foglalt állást, az NFA tv. alkalmazásának feltétele az is, hogy az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot írjon ki a haszonbérbeadásra, mely jelen esetben nem történt meg. Így pályázat kiírásának hiányában az általános szabályok irányadóak a haszonbérbeadásra, akkor is, ha az állam résztulajdonos. (A bíródási döntés a Magánerdőkért Egyesület weboldalán – www.merdo.hu – teljes terjedelmében elolvasható.)Korábban kifejtettek alapján azonban a jogszabályoknak megfelelő nyilvános pályázatot közös és vegyes tulajdonú erdő haszonbérbe adására lehetetlen kiírni. Egy közeljövőben tervezett Erdőtörvény módosítás szövegezése tartalmaz némi könnyítést, amennyiben a módosítást elfogadják. A tervezett módosítás azokat az erdő művelési ágú földrészleteket érinti, ahol a Magyar Állam nem rendelkezik többségi tulajdonnal. Ezekben az esetekben a módosítás szerint haszonbérletre nem kellene nyilvános pályázatot kiírni, hanem az általános szabályok szerint lehetne az erdő állami tulajdoni részét is haszonbérbe adni. Az állami résztulajdon haszonbérbe adására vonatkozó szabályok „megreformálása” azonban félmegoldás. A tulajdonosi használati megállapodás további mellőzésével gyakorlatilag olyan kényszerhelyzetbe kerülnek a tulajdonosok, hogy mindenképpen harmadik személynek kell használatba adni az erdejüket. Amennyiben az NFA joggyakorlatában nem következik be változás, és továbbra sem hajlandóak az egyik tulajdonostársat a teljes erdőterületre földhasználóként megjelölő tulajdonosi használati megállapodást elfogadni, továbbra sem tud majd a tulajdonközösség maguk közül erdőgazdálkodót választani.
Zárásképpen idézném az NFA törvény 18§ (4) bekezdését, mely szerint: „Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.”A társult erdőgazdálkodás esetén a vegyes tulajdonú erdőknél nemhogy a gondoskodás maradt el eddig, hanem az Állam több oldalról is akadályokat gördít a földhasznosítás megvalósítása elé, ezzel kárt okozva magánszemély tulajdonostársuk magánvagyonában, korlátozva a tulajdonuk hasznosításához való jogukat is, akadályozva erdőfelújítási kötelezettségek teljesítését, kockáztatva a kiszabható bírságot is. Amennyiben a felvázolt problémára akár jogalkotói, akár jogalkalmazói oldalon megoldást nyújtanának, több száz hektár - eddig rendezetlen gazdálkodási viszonyú - erdőben indulhatna be az erdőgazdálkodás. Vonatkozó jogszabályi előírások: Az erdőről, erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII törvény 8§ (1),(9), 17§(6) és (7) 2010. évi LXXXVII törvény a Nemzeti Földalapról 18§ (1) b) Nyíregyháza, 2016. december 5. dr.Balogh Natália erdészeti jogi szaktanácsadó Kapcsolódó cikkek: Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban Három ponton módosult az erdőtörvény, megoldódott az ipari célú faültetvények helyzete (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)