Győzött a kokadi erdész! - 13 milliós kárpótlás a lepkeperben
Két évvel ezelőtt döntött úgy Gabnai Ernő, hogy az elvadult földterületét rendbe teszi és legelőt alakít ki egy részén az állatainak. Mint erdész tudta, hogy ehhez engedélyek kellenek. Meg is kérte azokat, és sehol nem utasították el. Igazán akkor lepődött meg amikor tavaly karácsonykor kapott egy levelet, amiben károkozás miatt másfél milliárd forint kártérítést kért tőle a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség. A gyérítéssel ugyanis állítólag kiirtott egy rendkívül ritka és értékes lepkefajt.
- Nem akartam hinni a szememnek ahogy olvastam a bírságot, éppen 2013 karácsonya előtt jött meg az ügyészségtől a levél. Biztos voltam benne, hogy rossz helyre küldték vagy valami számítási hibát vétettek – mondta korábban Gabnai Ernő.
A keleti lápi bagolylepkének egyedenként 250 ezer forint az értéke. A vádirat szerint hatezer pusztult el belőle. A terület tulajdonosa azt mondja, hogy ő soha egyet nem látott korábban belőlük, és erről a feljelentő Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei sem szóltak, pedig oda is elküldte a gyérítésről az engedélykérelmet.
Zeke László, Gabnai Ernő ügyvédje korábban úgy nyilatkozott, abszurd, hogy másfél milliárdra perlik ügyfelét. Ráadásul az ő álláspontja szerint senki nem tudta eddig bizonyítani, hogy ott voltak egyáltalán védett lepkék. Hozzátette: őt igazolja a most elkészült független szakértői vélemény is, amiből az derül ki, hogy a gazda semmilyen kárt nem okozott a területén.
Most megszületett az ítélet a Debreceni Törvényszéken, a férfit felmentették, amiben nagy szerepe volt egy új, független szakértői véleménynek. Ráadásul mivel ilyen magas volt a perérték, Gabnai Ernőt illet meg 12 millió 700 ezer forint perköltség, amit az államnak kell kifizetnie. Az ítélet nem jogerős, az ügyésznek 15 napja van eldönteni, hogy fellebbez-e.
Az ügyvéd azt kérdi: ki a felelős?
Sarkadi Anikó bíró elmondta: a bíróságon a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápibagoly lepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol, hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, miszerint a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit pusztította el. A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápibagoly jelenlétét, a munkákat követően pedig elpusztult lepkéket sem találtak ott, így nem bizonyítható, hogy a lepke az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.
A lepke kokadi jelenlétéről egyébként az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken 10-15 alkalommal látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán.
A perben az összehasonlítási alap is hiányzott. A Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat.
Az eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény ugyan nevesíti a lápot is, mint védett területet, de hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon helyezkednek el, nem tudni.
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség keresetét építette – olyan „bizonyító erejű” fotót mutatott fel a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.
Sarkadi Anikó azt is megállapította, hogy a kokadi gazda az Erdészeti Hatóságtól jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. A hatóság azonban az engedély kiadása folyamán nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nébih megsemmisítette az engedélyt, az alperes már rég túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedéllyel rendelkezik.
Gabnai Ernő megkönnyebbült az ítélet hallatán. Ő korábban abban bízott, hogy az ügyészség hamar visszavonja a feljelentést. Most a bírósági ítélet után nem neki kel másfél milliárd forintot fizetni, hanem ő kap közel 13 milliót milliót.
- Úgy gondolom, hogy eléggé természetes, hogy nem tudtam ezt a pénzt befizetni. Nagyon nagy megnyugvás, hogy az egész keresetet elutasította a bírónő – nyilatkozta Gabnai Ernő.
Ügyvédje szerint most már nem a hernyókat, lepkéket kell számolni, hanem azokat kell elszámoltatni, akik engedték, hogy ilyen gyenge alapokon álló vád idáig jusson.
- Felelőtlenül nem lehet vádaskodni, 5 éves büntetési tétellel fenyegetni, bűncselekménnyel meggyanúsítani embereket és ilyen tényállás alapján ilyen irdatlan, másfél milliárdos követeléssel valakivel szembe menni – hangoztatta Zeke László ügyvéd.
(dehir.hu)
