Fenntartható erdőgazdálkodás: zapoték indiánok harca az erdőirtás ellen Mexikóban (Videó)
Mexikóban drámai mértéket öltött az erdőirtás. Évente 330 ezer hektárnyi erdő tűnik el a föld színéről az illegális fakitermelés miatt. Az erdők helyén profitorientált vállalkozásokba fognak: földművelésbe, bányászatba, építkezésbe vagy idegenforgalomba.
Ennek ellenére pozitív példák is akadnak a latin-amerikai országban. Ixtlàn de Juaréz faluban (Oaxaca szövetségi állam) a fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségeit keresik. Azt vallják, hogy a kulcskérdés a tulajdonjog. Ha az erdő közkincs, akkor van remény a fenntartható gazdálkodásra.
Három évtizeddel ezelőtt a bennszülött zapoték indiánok kiharcolták, hogy közösségként rendelkezhessenek erdeikkel. Attól kezdve a kormány nem adhatott ki koncessziókat a területre nagy cégeknek, az emberek pedig vigyázni kezdtek a saját értékeikre. Romualdo Pacheco Paz, a közösség egyik tagja mondja: – Nálunk nincsen többé esztelen erdőirtás. A közösség megőrizte hagyományos kultúráját, csak annyi fát vágunk ki, amennyi újra termelődik. Az erdő a mi közös kincsünk, ez ad munkát az embereknek. Megbecsüljük és vigyázunk rá.
Az indiánoknak Ixtlàn környékén több mint 19 ezer hektár erdejük van. Ebből hétezer védett terület, 3400 hektáron pedig szigorúan ellenőrzött, tervszerű fagazdálkodás zajlik. A döntéseket az emberek hozzák: “comuneros”, azaz a közösség tagjai. Ennek pedig az a követzkezménye, hogy csak annyi fát vágnak ki, és csakis olyankor, amennyit és amikor szabad.
Julio Ruìz Aquino azt magyarázza, hogy az erdőnek meghatározott növekedési fázisai vannak, amíg eljut érett álapotába: – Mi a megfelelő pillanatban szeretnénk hasznosítani a fákat, amikor a legjobb a mindőségük. Fát vágunk, de ugyanakkor biztosítjuk, hogy új fák nőjenek, és az erdő fennmaradjon.
Az ixtlàniak évente 20 ezer köbméternyi fát termelnek ki, de ültetnek a helyükre újakat, egy szigorú és szakszerű terv keretében. Fenyvesüket öt évvel ezelőtt telepítették. A fák 35 év alatt nőnek meg nagyjából negyven méteresre, majd csak azután vágják ki őket.
- Ez a mi földünk. Egy ötvenméteres sávon vágjuk a fákat, egy másik 150 méteres sávot meghagyunk a következő kitermelési ciklusra. Ebből ötven méternyit 10 év múlva termelünk ki, a következő ötven méternyit 20 év múlva, az utolsó ötven méternyit pedig majd csak 30 év elteltével. Ez annyit jelent, hogy 40 év múlva ez a terület ismét alkalmassá válik a fakitermelésre – magyarázza tovább Julio Ruìz Aquino.
A növendékfenyő-erdőben január óta 400 ezer csemete nő. Négy munkás kézzel gyűjtött össze 40 kilogramm fenyőmagot, ez a biztosíték az új fageneráció egészségére és jó minőségére. Aparicio Martìnez Pérez, a faiskola vezetője elmondta, hogy a csemetéket az esős évszak elején, júliusban ültetik ki az erdőbe. Az újraerdősítési periódus három hónapig tart.
Mexikóban 2012-ben törvényt fogadtak el a klímaváltozásról. A GLOBE (Global Legislators Organisation) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek célja a fenntartható fejlődés elősegítése, a jogszabályok hatékonyabbá tételével próbálja megvédeni az erdőket.
Ysenia Nolasco parlamenti képviselő úgy látja, hogy a törvény ma még jóformán csak papíron létezik, de így is jelentős előrelépés. Nemzetközi szinten is kiemelkedő dolog, hiszen nagyon nehéz többpárti parlamenti támogatást szerezni egy ilyen természetvédelmi jogszabályhoz. Már láthatók az első eredmények. A törvény segítségével létrehoztak egy zöld alapot, amely a szövetségi kormányzat anyagi támogatásából a klímaváltozás ellen küzd.
Az viszont még nem világos, hogy ki és hogyan kaphat támogatást a zöld alaptól. Oscar Méndez Pacheco, a közösségi könyvelő arra panaszkodik, hogy a törvény általánosságban csak “helyhatóságokat” említ. Márpedig kulcskérdés, ki férhet hozzá az állami forrásokhoz: – A törvényt még nem alkalmazzák. Mostanáig nem is számíthattunk külső támogatásra. A fenntartható erdőgazdálkodás hasznot hoz a közösségünknek. A közgyűlésünk dönt arról, hogy hogyan használjuk fel ezt a pénzt. A legnagyobb részét visszaforgatjuk, tehát erdeink védelmére költjük.
A 2012-es reform értelmében idővel a helyi közösségek is részesülhetnek majd a karbonkompenzációs bevételekből. Erre azonban még évekig várni kell Mexikóban.
(
Euronews)
