Erdőtelepítés és fásítás a gyakorlatban - Tanácsok és tippek

Az Agrárminisztérium célja, hogy az erdőgazdálkodás reális alternatívát jelentsen a gazdálkodók számára. Különösen fontos ez azokon a gyengébb minőségű területeken, ahol alacsony a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Az erdőtelepítésekre elérhető támogatások 2016. május 20. óta újra lehetőséget nyújtanak a gazdáknak, hogy az erdőtelepítések végrehajtásával a klímaváltozás hatásait mérséklő, a birtok szükségleteinek megfelelő mennyiségű fát is termelő, változatos agrár-környezetet hozzanak létre, és tartsanak fenn.

Az Agrárminisztérium népszerűsítő kampányokban hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási források igénybevételének lehetőségére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Kézikönyv sorozat 2. és 3. kiadványával segíti a földhasználókat az országfásításban történő részvétel népszerűsítésére. A rendszerváltozás óta az erdőtelepítésekben kiemelkedő szerep jutott a földhasználó gazdatársadalomnak, és az ő munkájukat segítő magánerdészeteknek, akik mintegy 200 ezer hektár új erdőt hoztak létre. A 2019/2020. évben mintegy 17.000 hektár erdőtelepítés és ipari célú faültetvény létrehozására nyújtottak be engedélykérelmet a Kormányhivatalok illetékes osztályaira. [caption id="attachment_64485" align="aligncenter" width="599"]

Első éves erdőtelepítés Bács-Kiskun megyében[/caption] Az újabb telepítési hullámot a Kormány által meghirdetett „Erdősítés támogatása” című felhívás (VP5-8.1.1-16), az abban foglalt támogatási egységárak megemelése, és egyéb tényezők, például a gazdaságilag nem rentábilis mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek hasznosításának igénye tette népszerűvé. Már 5000 négyzetméter terület esetén érdemes belevágni, és a jó hír, hogy a pályázat 2021. december 31-ig még benyújtható! Az alábbiakban az eddigi tapasztalataimmal és tanácsaimmal kívánom segíteni az újság olvasóit, kérdés–felelet formában. Földhasználó vagyok, hogyan kezdjek neki az erdőtelepítésnek, fásításnak vagy ipari célú faültetvény létrehozásának? Mi a különbség az egyes lehetőségek között?

Mindenkinek azt tanácsolom, hogy forduljon szakemberhez, keressen fel egy erdészeti szakirányítót!

Az erdészeti szakirányítók olyan, a Kormányhivatalok Erdészeti Osztályain bejegyzett erdész szakemberek, akik magánerdő-tulajdonosok erdőgazdálkodásának szakirányítását végzik. A szakirányítás elsősorban a szaktanácsadásra vonatkozik az erdőgazdálkodók gazdasági, pénzügyi döntési szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ha nem ismerünk erdész szakembert, forduljunk a falugazdászunkhoz, aki segít keresni, vagy keressünk mi magunk az interneten pl. www.megosz.org.

Mielőtt belevágunk a telepítésbe készítsünk pénzügyi tervet, számoljunk!

A VP pályázatokon elnyerhető összegek a megvalósítás után kifizetési kérelem formájában „hívhatóak le” a Magyar Államkincstártól, tehát a projektek utófinanszírozottak. A telepítések első kiviteli költségei hektáronként 500 ezer Ft – 1 millió Ft között is lehetnek. A támogatási összegek jogosultságainak ellenőrzése, így a támogatások utalása 0,5-1 évet is igénybe vehet. Nem mindegy tehát, hogy mikor jutunk a pénzünkhöz. Az „Erdősítés támogatása” című felhívás (VP5-8.1.1-16) két célterületet támogat:

Erdőtelepítés első kivitelének telepítési tevékenységét, és
Ipari célú fás szárú ültetvény telepítését.

„Erdősítés támogatása” című felhívás erdősítésre vonatkozó egységárai alapján megállapíthatjuk, hogy most valóban megéri erdőt telepíteni (1. táblázat). patocskai_erdotelepitesi_tablazat_1

táblázat: Támogatási egységárak (Ft/ha) erdőtelepítés esetén célállomány csoportonként forintban, 350 Ft/EUR árfolyam mellett

A táblázatban található támogatási egységárak különböző célállomány csoportonként és támogatási időszakonként tartalmazzák 1 ha-ra vonatkozóan, forintban az összegeket. Számításom során 350 Ft/EUR egységárral számoltam. Külön feltüntettem az alaptámogatás, mint önállóan támogatható tevékenység, a kötelezően, de önállóan nem támogatható és a választható, önállóan nem támogatható tevékenységeket, a teljesség igénye nélkül. Minden földterület és annak támogathatósága más és más, ezért kell a pénzügyi tervezés során részletesen és mindenre kiterjedően megtervezni a tevékenységeket! Mi a különbség az erdőtelepítés, fásítás, az ipari célú faültetvény vagy energetikai célú fás szárú ültetvény között? Melyiket válasszam? Más-más a jogszabályi feltételeknek kell megfelelni a tervezés és engedélyeztetés, a létrehozás és fenntartás folyamán, valamint a pályázati támogatási összegek sem egyformák. Energetikai célú fás szárú ültetvények létrehozására jelenleg nincs VP pályázati lehetőség, bízunk benne, hogy újra megnyitják ezt a támogatási forrást is. A lényegi különbségeket a 2. táblázatban igyekeztem összefoglalni.

Erdőtelepítés	Fásítás	Ipari célú faültetvény	Energetikai célú fás szárú ültetvények
Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartásba kerül	Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba	Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba	Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba
*Művelési ága erdő*	*Művelési ága fásítás*	*Művelési ága maradhat szántó, rét, legelő stb.*	*Művelési ága maradhat szántó, rét, legelő stb.*
Az erdőtörvény hatálya alá tartozik. 2009. évi XXXVII. tv (Evt.)	Az erdőtörvény hatálya csak részben érvényes	Nem tartozik az erdőtörvény hatálya alá	Nem tartozik az erdőtörvény hatálya alá
*Fenntartása: 20-120 év*	*Fenntartása tetszőleges ideig*	*Fenntartása: max. 20 év*	*Fenntartása: max. 5 év (mini rotáció)*
Nyilvántartásba vett erdőgazdálkodónak kell lenni	Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni	Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni	Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni
6. § 55 (1) Erdőnek minősül az Adattárban: a) erdőrészletként, vagy b) szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. (2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri. az Adattárban nyilvántartásba veszi.	12. § 80 (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, Evt. hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület. A fásítás létesítését nem kell a hatóság számára bejelenteni. A földhasználónak figyelembe kell venni az Evt. 12 §. és 45.§ (1) és (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat.	A 135/2017 (VI.9.) Kormányrendelet értelmében fás szárú ültetvénynek minősül a legalább 5000 négyzetméter összefüggő területi kiterjedésű, a rendelet mellékletében meghatározott alapfafajok és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló, legfeljebb 20 évig fenntartott, energetikai hasznosításra szánt hengeres energetikai célú fás szárú ültetvény, energetikai hasznosításra szánt legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény és a faipari alapanyag termelését szolgáló ipari célú fás szárú ültetvény.	A 135/2017 (VI.9.) Kormányrendelet értelmében fás szárú ültetvénynek minősül a legalább 5000 négyzetméter összefüggő területi kiterjedésű, a rendelet mellékletében meghatározott alapfafajok és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló, legfeljebb 20 évig fenntartott, energetikai hasznosításra szánt hengeres energetikai célú fás szárú ültetvény, energetikai hasznosításra szánt legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény és a faipari alapanyag termelését szolgáló ipari célú fás szárú ültetvény.

2. táblázat: Erdőtelepítés és fásítás, valamint ipari célú faültetvény és energetikai célú fás szárú ültetvények általános jellemzőinek összehasonlítása

Az erdőtelepítések, fásítások, ültetvény telepítések előtt végeztessünk talajvizsgálatot, szakemberrel készíttessünk termőhely-feltárási szakvéleményt. A szakvélemény készítője klímaelemzést végez, és talajvizsgálati eredményeket értékel, és ez alapján tesz javaslatot a területen alkalmazható fafajokra, azok várható növekedésére. Hogyan kezdjek neki? Mielőtt felkeresünk egy szakembert, szerezzük be a területünk 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját és a térképeit. Ezek a földhivatalokban beszerezhetőek, de ma már online is elérhetőek pl.: a www.foldhivatal.hu weboldalon vagy a Takarnet rendszeren keresztül. A régi tulajdoni lapok és térképek ugyanis nem jók, előfordulhat, hogy az évek során akár a tudtunk nélkül is megváltozhatott azok tartalma és a térképek bejegyzései. Sokszor éri meglepetés a gazdákat, amikor azzal szembesülnek, hogy nem is az övék a terület, vagy pl. özvegyi jog vagy vezeték jog van bejegyezve rá. Ellenőrizzük a tulajdonviszonyokat és a bejegyzett földhasználók adatait! A VP pályázatokat a jogszerű és a közhiteles földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználók vehetik igénybe (pályázati kérelem beadásakor csatolni kell a földhasználati lapot). Amennyiben ezekkel rendelkezünk, a terület kiválasztásánál ellenőriznünk kell, hogy a terület védett, esetleg Natura 2000-es besorolás alatt áll-e, vannak-e más, időbeni és térbeli korlátozó tényezők pl.: örökségvédelmi bejegyzés, szolgalmi jog stb. Ellenőrizzük a földterületeinket, hogy közművek (föld- és légvezetékek, optikai kábelek stb.) találhatóak-e a területen. Jobb esetben ez a tulajdoni lapon szerepel, de előfordul, hogy nem. Ha nem vagyunk biztosak a területünk jogi helyzetét tekintve, kérjünk előzetes hozzájárulást, állásfoglalást a Kormányhivatalok illetékes osztályaitól, vagy a közműszolgáltatóktól. A települési önkormányzatok településrendezési eszközeivel is meg kell teremteni az összhangot a tervezés során. Itt a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Település Rendezési Terv (TRT) övezeti besorolását vizsgálják, és ha nem lehet az adott övezetben erdőt telepíteni, fásítani, ipari célú faültetvényt létrehozni, akkor nem járulnak hozzá a telepítéshez. Ha van időnk és pénzünk, kérhetjük a HÉSZ és a TRT módosítását. Fontos, hogy az erdőtelepítés és egyéb ültetvények létrehozásához a tulajdonosoknak és a vagyonkezelőnek is írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban hozzá kell járulni az engedélyeztetés során. A kész terveket, amelyet felsőfokú végzettségű jogosult erdészeti szakszemély készíthet, a Kormányhivataloknak be kell küldeni jóváhagyásra, ha rendelkezünk engedéllyel, csak utána kezdjük el a munkálatokat. Az engedély nélkül létesített telepítéseket, ültetvényeket, a jogszabályoknak nem megfelelő fásításokat hatóságilag fel is számolhatják. Pályázzunk! Ha előzetesen tájékozódtunk és területünk alkalmas a telepítésre, és van lehetőség pályázni, akkor mindenképpen pályázzunk! Tapasztalataim szerint, a falugazdászok nem ismerik teljeskörűen az erdészeti jogcímeken futó pályázatok támogatási és kifizetési kérelmének benyújtási eljárásrendjét. Később a kifizetési igénylésekhez és a több éven keresztül elhúzódó pályázat menedzseléséhez is szükség van hozzáértő, a térinformatikában is jártas szakemberre! A benyújtott pályázatokról az Irányító Hatóság először visszaigazolást küld, hogy a tartalmi és formai feltételeknek a támogatás megfelelt, azt befogadták és a feldolgozása megkezdődött. A támogatási okiratra tapasztalatom szerint azonban 7-10 hónapot is várni kell. Ezek alapján azt javaslom, hogy időben készítsük elő a megvalósítási munkákat a végső kivitelezést pedig ütemezni kell. A támogatói okirat hiányában a pályázó saját felelősségére is megkezdheti a telepítési munkákat, ez mindenkinek saját döntése. Mielőtt megkezdjük a földterületünkön a kivitelezési munkákat, mindenképpen végeztessük el a telekhatár állandósítást, bízzuk ezt egy ingatlanrendező földmérő mérnökre. A hivatalos telekhatár-kitűzés munkálatainak eljárása során ugyanis a hivatásos földmérő levélben kiértesíti a szomszédokat a kitűzésről és a „karóátadásról”. Így erdőtelepítésünk biztos, hogy jó helyre kerül. Ne sajnáljuk erre a pénzt, sok későbbi vitát előzhetünk meg, ha ezt az eljárást lefolytatjuk. [caption id="attachment_64484" align="aligncenter" width="600"]

Erdőtelepítés előtt mindig végeztessünk talajvizsgálatot[/caption] Vegyük fel a kapcsolatot a helyi vadászatra jogosulttal. Sok esetben erdővédelmi kerítés építésére is szükség lesz, egyeztessünk a vadásztársaságokkal annak helyéről, költségviseléséről és fenntartásáról. Végezetül keressünk egy kivitelező vállalkozót, aki rendelkezik a megfelelő műszaki–technikai háttérrel és tapasztalattal, és elvégzi a terület-előkésztés, talaj-előkészítés és ültetés munkálatait. Az állami erdészeti részvénytársaságok, önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek részére is vállalják az erdőtelepítés tervezését és kivitelezését, biztosítani tudják a szaporítóanyagot. A telepítésekhez csak szaporítóanyag származási igazolvánnyal rendelkező, egészséges és minőségi csemetét, dugványt vagy magot használjunk! Ne feledjük, az erdősítés intenzív ápolást igényel az első 3-5 évben, nem hagyhatjuk magára az elültetett csemetéket, dugványokat. Láthatjuk, hogy a tervezés, engedélyezés, kivitelezés és pályázat menedzselés több szakértelmet és éveken át húzódó folyamatos egyeztetést igényel a földtulajdonos és a szakemberek között. A sikeres együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom megteremtésében és a határban gazdálkodó erdész – vadász – mezőgazdasági szakember összefogásában rejlik. Dr. Patocskai Zoltán Dr. Patocskai Mérnökiroda, Bakonyszentlászló (Agrofórum Online)