Zéno napja
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
Az alább felvezetett példa hűen tükrözi hogy egy szerződés törvényben előirt megszűnése esetén, annak napjától a jogok már nem gyakorolhatóak, függetlenül attól,hogy a korábbi jogosult kikerül a nyilvántartásból vagy sem.
Sokat vitatott kérdés az elővásárlási jog a termőföld adás-vétel (így az erdők) esetében. Azonban a 23/2019. számú közigazgatási elvi döntés, amely IDE kattintva olvasható, nemcsak ebben a tekintetben szolgálhat okulásra. Az ügy röviden - de nem feltétlenül akkurátusan - összefoglalva: Adott egy termőföld adás-vétel. Kifüggesztés alatt jön a szomszéd földet használó földműves, és a földhasználatára alapozva elővásárlási jogával élve bejelentkezik a földre, mert szerinte megelőzi az eredeti vevőt. Azonban a Földhivatal állítása szerint a földhasználati nyilvántartásukban a vétel tárgyát képező föld szomszédságában nincs földhasználó. Ennek következményeként emberünk nem azon a ranghelyen elővásárlási jogosult, mint amit lenyilatkozott (mint a szomszéd földnek már 3 éve haszonbérlője), ezért hátrébb sorolják, az eredeti vevővel azonos ranghelyre. A Földhivatal az eredeti vevővel hagyja jóvá az adás-vételt. Hősünk minden szinten jogorvoslattal él, azonban mindenütt „elbukja” az ügyet. De miért is? Minden Bíróság úgy ítélte meg, hogy a 3 éves földhasználói „minősítése” nem állja meg a helyét. Pedig már majdnem 20 éve használta a területet. Az elővásárlási jognyilatkozat megtételekor hatóságilag jóváhagyott haszonbérleti szerződéssel is rendelkezett. Akkor hogyan lehetséges ez? A válasz nagyon prózai. Alanyunk eredeti földhasználói jogcíme haszonkölcsön szerződés volt. A haszonkölcsön szerződések viszont a Földforgalmi törvény egy rendelkezése folytán 2014. december 31-ével hatályukat vesztették. Ismerős fordulat? A törvényben foglaltaknak köszönhetően emberünk földhasználati bejegyzését 2015. január 1-jével törölték a nyilvántartásból. A haszonbérleti szerződését 2015. decemberében kötötte, és - nagyon hamar - 2016 februárjában „már” jóvá is hagyták. Volt tehát egy „szünet”, amikor az egyik földhasználati jogcíme megszűnt, de a másik még nem jött létre. Mivel az adás-vétel 2016-ban volt, a haszonbérlet alapján a 3 éves földhasználata jogilag nem volt megalapozott. A Kúria azt is megállapította döntésében, hogy „22] A felperes álláspontja annyiban helytálló, hogy valóban nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a földhasználatot a nyilvántartás deklaratív jellegéből adódóan, de a hatóság az Fétv. 93. §-a alapján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokat köteles közhitelesnek elfogadni, mindaddig, amíg annak valóságtartalmát nem döntik meg.” A következő egy kitalált történet, de akár lehetne valóságos is: 2020. november 15. - Áll az EUTR-es ellenőr az út szélén. Esik az eső, rossz napja van. Megállítja a kamiont, ami roskadásig van pakolva frissen kitermelt fával. Ellenőrzi a szállítójegyeket, fuvarleveleket és minden egyebet, amire felhatalmazása van. A kamionon lévő rakományt egy bejegyzett erdőgazdálkodótól vásárolták egy 2020 októberi végi kitermelésből, ahogy az a felmutatott iratokból kiderül. Látszólag egyébként minden bizonylat stimmel, az okmányok rendben lévőnek bizonyulnak. Az ellenőr felhívja az illetékes erdészeti hatóság egyik ügyintézőjét, és a következőket kérdezi: ”- Van-e XY erdőrészlet az adattártban? – Igen van. Ezen erdőrészlet gazdálkodója XY? –Igen, Ő az; Milyen jogcímen van bejegyezve XY a nyilvántartásba? – Megbízási szerződéses jogviszony alapján. - Köszönjük„ - majd leteszi a telefont, odafordul a sofőrhöz, és közli vele hogy lefoglalja a teljes szállítmányt… és a kamiont is. Miért intézkedhetett így? A jegyzőkönyvekben és a későbbi határozatokban az szerepel, hogy a szállítmány XY erdőrészletből származott. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint az erdőrészlet bejegyzett erdőgazdálkodója XY. Bejegyzésének alapja megbízási szerződés. A fakitermelés és a fa értékesítése 2020.októberében történt. Az erdőgazdálkodói jogviszony az Erdőtörvény szerint a fakitermelés és a fa értékesítésének időpontjában már megszűnt. Mivel fakitermelésre kizárólag erdőgazdálkodó adhat megbízást a lefoglalt szállítmány a fakitermelésre vonatkozó szabályok megsértésével kitermelt fa, tehát illegális fakitermelésből származik. De amúgy elég lenne neki pusztán csak a gyanú vagy a vélelem is. forrás:portal.NEBIH.gov.hu Az erdőgazdálkodó a nyilvántartásból való törléséről határozatot nem kapott, hiszen megbízási szerződése törvény szerint egy meghatározott napon megszűnt, mellyel automatikusan az erdőgazdálkodói jogosultsága is megszűnt. ( Evt.18§ 3.bek.) Bár jóhiszeműen járt el a gazdálkodó, mégis ugyanazzal a szankcióval sújtható, mint amikor illetéktelenek által elkövetett fakitermelésről (falopásról) beszélünk. Az erdőgazdálkodói jogosultság jogfolytonos fenntartása ezért kiemelten fontos is lehet. A Kúria döntéséből az is kiolvasható, hogy a földhasználati nyilvántartás - és persze hasonló módon az erdőgazdálkodói nyilvántartás is - egy, a felek között érvényesen és hatályosan létrejött jogcímen alapuló bejegyzés. Így amennyiben a földhasználatot megalapozó szerződés törvényi előírás szerint hatályát veszti, megszűnik maga a földhasználati jogosultság- ahogyan az erdőgazdálkodói jogosultság is! Az erdőgazdálkodói közhiteles nyilvántartás tehát – a még jelenleg hatályos rendelkezés szerint - 2020. május 7-én magával az Erdőtörvény vonatkozó rendelkezésével lesz cáfolható, és annak valóságtartalma megdönthető!A feljebb megosztott közigazgatási elvi határozat is jól tükrözi, hogy miért fontos a törvényi előírások alapján hatályát vesztő szerződések esetében - mint amilyen az erdőre szóló megbízási szerződés is - a földhasználati jogcímet időben rendezni vagy a dátum napjától minden arra alapozott tevékenységet teljesen beszüntetni.
Emberünk akkor nyerhetett volna a bíróságon, ha a haszonkölcsön szerződésének hatályvesztése előtt megkötik a haszonbérleti szerződést, azt hatóságilag jóváhagyják, és be is jegyezteti.
Kapcsolódó jogesetet szolgáltatott még az az Irodánkat felkereső erdészeti szolgáltatást nyújtó cég, aki – igen helyesen – lekérte a terület-kimutatását az erdészeti hatóságtól, és azzal szembesült, hogy a közel 600 hektárnyi gazdálkodásában lévő erdők 90%-ára megbízási szerződéses jogcímmel szerepel a nyilvántartásban. Ez előtt értetlenül és megdöbbenve álltak, hiszen mappákba lefűzve rendelkezésükre álltak a földrészletenként és tulajdonosonként megkötött haszonbérleti szerződések.
Tanácsunkra egy kis otthoni/irodai kutatómunka után megtalálták a nyilvántartásba vételi határozataikat, illetve a körzeti erdőtervezéskor lezajlott jogszerű használat felülvizsgálat eredményeként meghozott határozatot. Abban is az szerepelt, hogy a benyújtott haszonbérleti szerződések alapján tartják nyilvántartásban őket. Ha elfogadjuk a téves nyilvántartási adatot (a bejegyzés alapja megbízás), akkor közel 30 földrészletre száz főt meghaladó tulajdonossal kellett volna „újraszerződni”.
Azonban a meglévő szerződések és határozatok – és természetesen egy kis előzetes egyeztetés - alapján ebben az esetben egyértelműen a nyilvántartási bejegyzés hibájának kijavítása iránt kell intézkednie az erdészeti hatóságnak. A közhiteles nyilvántartási adat mind a hatóság saját határozatával, mind az ügyfél rendelkezésére álló okiratokkal megcáfolható volt.
Fenti ügyek alapján kijelenthető, hogy az erdőgazdálkodói bejegyzés alapjául szolgáló földhasználati jogcím (haszonbérlet,többlethasználat,szívességi földhasználat és megbízás) eltér magától a bejegyzéstől, azzal nem azonos fogalom. (Addig, amíg nem rendelkezel ilyen bejegyzéssel, akkor sem vághatsz fát, ha kizárólagos tulajdonos vagy az erdőben.) Az érvényesen és hatályosan létrejött földhasználati jogcím a bejegyzésnek az alapja. A bejegyzés az erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket keletkezteti és nem a földhasználati jogcímet. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló jogviszony megszűnik, például jogszabályi rendelkezés miatt egy meghatározott napon, vagy mert a határozott időtartam lejárt, arra a következő naptól már további jogosultsági jogokat alapozni nem lehet. Törlés ide vagy oda, onnantól már nem erdőgazdálkodó.
A megbízott erdőgazdálkodóknak a folyamatban lévő ügyeiket és a jövőbeni – idei és hosszabb távú – jogviszonyukat, ügyleteiket, támogatási vonatkozásokat kell átgondolni.
Tartsuk észben, hogy minden jogviszony módosítható, amennyiben még most, a hatályvesztés előtt rendezik, és egy későbbi jogszabály-módosítás kedvezőbb opciót nyújt, válthat a tulajdonosi közösség. Azonban előfordulhat, hogy nem kedvezőbbre, hanem szigorúbb irányba történik elmozdulás az erdők használatba adásának tekintetében, így egy módosítás után már bizonyos lehetőségek nem állnak majd rendelkezésre.
A várható módosításokról szó lesz a 4 helyszínes erdészeti jogi fórumon, melynek időpontjairól és helyszíneiről IDE KATTINTVA is tájékozódhat.
Ha esetleg eddig nem tették, a hatályvesztés következményeiről korábban írt cikksorozatunkban ITT olvashatnak.
dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász erdojog@gmail.com 06-20-294-0449 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35. Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre! (Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)