Energiafűz és tisztább energia a felhagyott szénbányákban

A gyorsan növekvő fűzfák a balkáni táj egyes részein hamarosan megszokottá válhatnak, ha egy kísérleti projekt beválik, amelyet azért indítottak a boszniai és szerbiai leállított szénbányáknál. Az a célja az országoknak, hogy elősegítsék a tisztább energiára való átállást.

A napi két centiméteres (egy hüvelyk) növekedésre képes fűzfa gyorsan eléri a betakarítható magasságot, és szénnel együtt elégethető hőerőművekben. „14 000 fűzfát ültettünk egy hektáron" - mondta Izet Cickusic, a boszniai Elektroprivreda (EPBiH) áramszolgáltató csapatának tagja, aki a Tuzla városában lévő Kreka bányában dolgozik. „Összesen 450 hektárt jelöltünk ki, ami újra megművelhető ezzel a céllal"- tette hozzá. Kreka, ahol az első fűzfákat májusban ültették, de a nyári szárazság miatt nem növekedtek megfelelően, az EPBiH legnagyobb szénbányájának ad otthont. A fákat mintegy 50 bányász ültette kézzel egy lezárt területre. Érdekesség, hogy ha nem lett volna a feladatuk, akkor elbocsátottak volna őket. Az első betakarítás három év után várható, majd minden második évben az elkövetkező 25 évben. Az EPBiH amerikai partnerének, a projektben részt vevő E3 International elnöke, Bonnie Norman elmondta, hogy az energiafűz hőértékük nagyobb, mint a Boszniában és a szomszédos Szerbiában jellemzően elégetett barnaszén vagy lignit. Az EPBiH a közmű hét bányája közül kettőben talált megfelelő területeket a fűzek telepítésére. A határ túloldalán, ahol a fákat "Szerbia olajaként" ismerik, az E3 International – amelyet az Osztrák Fejlesztési Ügynökség finanszíroz – négy helyen ültette el a fűzfákat, köztük egy hulladéklerakóban és egy szénbányában. energiafuz

Szerbia, amely Boszniához hasonlóan csak 2050-ig tervezi, hogy felhagy a széntüzelésű erőművekkel, jelenleg villamosenergia-termelésének kétharmadát viszonylag régóta működő széntüzelésű erőművekben állítja elő – számolt be a Reuters. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja rövid vetésforgós ültetvényekkel foglalkozó tanulmánya 1,6 millió hektár leromlott és felhagyott mezőgazdasági területet azonosított a térségben. „Ha összesen 75 000 hektárt használunk fel energiafűzre, az a szerbiai szénből előállított energia 10%-át helyettesítheti” – fűzte hozzá Bonnie Norman. (Gadóc György - Agrofórum)