Az OMVK 7 pontja - Az elektronikus beírókönyvet is bevezetné a Vadászkamara

Egyebek mellett egy középtávú, hét pontból álló program megvalósításáról is döntött az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége 2016. december 18-ai ülésén. A kihelyezett egyeztetésen, amelynek a Bélmegyeri Vadászkastély adott otthont, a jelenlévők a többi között támogatták a feladatarányos finanszírozás rendszerének kidolgozását, egy részletes áttekintés összeállítását az elektronikus beírókönyv bevezetésének lehetőségeiről, egy az ifjúság felé nyitó program megalkotását és az Etikai Kódex átdolgozását.

A feladatok ismertetése előtt dr. Jámbor László, az OMVK elnöke emlékeztetett: a jövőben a korábbinál jelentősen nagyobb forrásokból gazdálkodhat a szervezet. A Vadászati és a Vadászkamarai törvény a vadászok érdekképviseletére bízza a külföldiek vadászati engedélyeinek kiadását, és átengedi az ebből származó bevételeket is, emellett pedig az idei évtől a vadászjegyek árának teljes összege is a Vadászkamaránál marad. Ily módon a szervezet éves bevételei körülbelül 350 millióról mintegy egymilliárd forintra rúghatnak, és rendkívül fontos, hogy a többletforrásokat átlátható rendszerben és a lehető legokszerűbben hasznosítsa az OMVK. A programcsomag első két pontja a többletforrásokhoz kapcsolódik.

1-2.

Dr. Jámbor László arról tájékoztatta az Elnökség tagjait, hogy a központ a továbbiakban is csak annyi forrásra tart igényt, amennyi a működéshez kell. Leszögezte: a megyei Területi Szervezetek a jövőben is önálló jogi személyek maradnak, saját költségvetéssel. Emellett viszont az új forrásokat is alapvetően megyei szinten kell hasznosítani, ahol az érdekképviselet tényleges munkája folyik. Hogy a kamarai tagok és a külföldi vadászok számából – és így az általuk befizetett összegekből – adódó, nagyobb és kisebb megyék közötti markáns különbségeket ki lehessen egyenlíteni, az elnök egy feladatarányos finanszírozási rendszer kidolgozására tett javaslatot. Ennek értelmében a megyék automatikusan megkapnák az eddigi költségvetésük összegét, ezen felül pedig bizonyos feladatokhoz, programokhoz – például vadásznapokhoz, ifjúsági programokhoz, szakmai feladatokhoz és rendezvényekhez – lehetne igényelni többletfinanszírozást a központi keretből. A központ ily módon kerülné el a források felhalmozódását, és biztosítana megfelelő összegeket konkrét, automatizmus és mérték szerint rangsorolt feladatokra a minden évre előre leadott megyei programtervek alapján. Mindemellett pedig a megyei titkárok és adminisztrátorok bérezése és ahol van, a tisztségviselők tiszteletdíja is egyfajta korrekción eshet át. A pontos összegekre vonatkozóan február végéig kaphatja meg az előterjesztést az Elnökség. [caption id="attachment_43040" align="aligncenter" width="600"]

Az OMVK elnökségi ülése, Bélmegyer, 2016. december 18. (fotók: OMVK | Földvári Attila)[/caption] Az anyagi megerősödés lehetőséget teremtett arra is, hogy újra létrejöjjön a vadgazdálkodási alap, amely korábban ez a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működött. A többletbevételek azon része, amely nem a működést és a feladatarányos finanszírozást fedezi, ebbe az alapba kerülhet, amelyből leginkább az apróvad-gazdálkodás fejlesztését támogathatja pályázati formában az érdekképviselet. A rendszer javasolt működése – így egyebek mellett a döntésmechanizmus, a bírálóbizottság összetétele, az, hogy országos alap legyen-e, vagy megyeiek, netán mindkettő – szintén február végéig alakulhat ki, ezután határozhat róla az elnökség. Többen hangot adtak azon igényüknek, hogy csakis reális célokra és komplex programmal folyamodhassanak támogatásért a vadászatra jogosultak, legyen ellenőrizhető, megvalósultak-e a projektek, és ha nem, azt feltétlenül szankcionálja az OMVK.

Külön pontként szerepelt a vadászati engedélyek kiadásához kapcsolódó technikai háttér megteremtése. Erről Pechtol János adott tájékoztatást. Az OMVK központja korábban a feladatot eddig végző megyei kormányhivatalok több munkatársával és a megyei Területi Szervezetekkel folytatott egyeztetések után megrendelt egy külön erre a célra fejlesztett szoftvert. A program segítségével egységesen, valós időben elérhető adatbázissal dolgozva tudják majd bonyolítani az engedélykiadást a megyékben. A rögzített adatok révén részletes statisztika állhat össze a Magyarországra látogató vendégvadászokról, és ezen információk a jövőben segíthetik a vadászati turizmus fejlesztését. A szoftver lehetőséget ad majd az online engedélyigénylésre is, illetve az egységes adatbázis révén javítja a nyomon követhetőséget. Az engedélyek kiadása március 1-jétől az új programmal történhet, és amelyik megyében ez szükséges, technikai fejlesztéseket is elvégez az OMVK, hogy biztosítsa a gördülékeny, fennakadásmentes működést.

Évek óta fel-felmerülő téma az elektronikus beírókönyv rendszerének kidolgozása és bevezetése. Több fejlesztő is megkereste már az OMVK-t, és bemutatta a saját többé-kevésbé kidolgozott, kiforrott rendszerét. A kamara elnöke elmondta, hogy mára időszerűvé vált a bevezetés lehetőségének, az előnyök és a hátrányok részletes áttekintése. Ennek a feladatnak Földvári Attila, az OMVK kommunikációs főmunkatársa a felelőse, 2017 végéig kell elkészítenie egy összefoglaló anyagot a témában.

2016-ban több fórumon elhangzott, hogy a vadászkamara a jövőben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a vadászat megismertetésére, megszerettetésére a fiatalabb nemzedékkel. Ezt szolgálja az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű program, amelyet Pap Gyula, az OMVK országos sportvadász alelnöke, a Veszprém megyei Területi Szervezet elnöke dolgozhat ki, aki már elindult ezen az úton, immár két alkalommal megszervezve Várpalotán a Vadász-Gyermeknapot. Az új program országos jellegű lesz, de nem helyettesítheti a megyékben eddig is megrendezett kisebb-nagyobb, kifejezetten gyermekeknek szóló eseményeket.

Ami a szakmai vonalat illeti, záros határidőn belül elkészülhet a hivatásos vadászok éves kötelező továbbképzésének egységes, központi törzsanyaga. Ezen már korábban elkezdett dolgozni az Oktatási Szakbizottság, a munkát a továbbiakban ifj. Fodermayer Vilmossal, az OMVK országos hivatásos vadász alelnökével közösen folytathatja a testület. A tervek szerint a törzsanyagot – amely rendszeresen frissül – minden megyében leadják majd a vadőröknek, és a megyei kamara pedig kiegészíti az adott térségben aktuális témákkal.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban talán a legösszetettebb feladat lesz az Etikai Kódex átdolgozása. Ennek jelentőségét az adja, hogy a folyó évtől a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság, és egy etikai eljárásnak a korábbinál sokkal nagyobb súlya lehet, miután a kamarából való kizárással a vadászati tevékenységre való jogosultságát is elveszíti a vadászjegy tulajdonosa. A Kódex átdolgozása dr. Bárándy Péter, az Országos Etikai Bizottság elnökének vezénylete alatt folyik majd. Dr. Jámbor László kiemelte: az etikai eljárások megindítása végre egy olyan eszköz a vadászok és a vadászatra jogosultak kezében, amellyel a közösségek keményen felléphetnek a renitensek, a vadásztársadalomba nem illő személyek ellen, akár a rendőr- vagy a vadászati hatóságtól függetlenül is. Reményét fejezte ki, hogy a kamarai tagok valóban élni fognak ezzel a lehetőséggel, amelynek igénye már rég megfogalmazódott. Hangsúlyozta azt is: a változások miatt az etikai bizottságok felelőssége is sokkal nagyobb lesz a korábbinál. A hét pontból álló programot az Elnökség egyhangúlag támogatta. A fentieken túl Pechtol János főtitkár beszámolt az Elnökségnek a tájegységi tervek helyzetéről és a tájegységi fővadászok státuszának betöltéséről. Mint mondta, a terveket a megyék korábban megkapták és a véleményezésbe a hatóság az OMVK megyei Területi Szervezeteit is bevonta. A megyei javaslatok figyelembevételével jelennek meg rövidesen a végleges tervek, amelyek vadászterületekre történő lebontásában már a tájegységi fővadászok is közreműködhetnek. Az ő kiválasztásuk decemberben megtörtént, az FM szinte minden személy kiválasztásakor figyelembe vette a jelölteket meghallgató bizottságok javaslatait. Pechtol János és dr. Jámbor László szerint – akik maguk is tagjai voltak a bizottságoknak – jól felkészült, agilis személyek töltik majd be a tájegységi fővadászok posztját, és ebből valóban profitálhat a magyar vadgazdálkodás. A szóban forgó 52 szakember névsora és konkrét feladataikat tartalmazó minisztériumi SzMSz módosítás rövidesen publikus lesz. [caption id="attachment_43039" align="aligncenter" width="600"]

Az OMVK elnökségi ülése, Bélmegyer, 2016. december 18. (fotók: OMVK | Földvári Attila)[/caption] Dr. Jámbor László arról is tájékoztatást adott, hogy a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum rövidesen az OMVK fenntartásába – vagy akár tulajdonába is – kerülhet amellett, hogy az állam biztosítja a működtetéshez szükséges forrásokat is. A vadászkamara feladata az lesz, hogy megtöltse színvonalas tartalommal az intézményt, amelyben igen jelentős potenciál van, ám eddig hiányzott mögüle az erős szakmai háttér. Az „Egyebek” napirendi pontok között az Elnökség döntött a 2017-es Országos Vadásznapról is: ennek a Békés megyei Mezőberény adhat otthont augusztus 26-án. Hrabovszki János, a Békés megyei vadászkamara elnöke elmondta, hogy a városvezetés illetve a vadászati érdekképviseletek között igen jó a kapcsolat, és a város önkormányzata nagy lelkesedéssel viszonyul a rendezvényhez. Az első, feladatokat kitűző programtervet 2014. június 20-án fogadta el az OMVK elnöksége, és annak minden pontja maradéktalanul teljesült – idézte fel az ülésen dr. Jámbor László. Módosult a Vadászati törvény és annak végrehajtási rendelete. Elkészült a vadászkamara új szervezeti és működési szabályzata. Sikerült megerősíteni a hivatásos vadászok státuszát. Az OMVK főállású kommunikációs szakembert alkalmaz. Visszaállt a kötelező vadászkamarai tagság a sportvadászok számára is. (OMVK - Fotók: OMVK | Földvári Attila)