Agroerdészet és forgalomszámlálási kutatás - Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (IV. rész)

2018. február 16-án szervezte meg a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya az „Erdészeti kutatások aktuális kérdései” című konferenciát a FeHoVa kiállításon. A rendezvény ezúttal az erdészeti kutatásokat állította a középpontba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, valamint a Soproni Egyetem nyújtott betekintést a munkájába. Szakmai beszámolónk negyedik része.

Agrár-erdészet, mint egy új alternatív földhasználati lehetőség

Az ipari forradalom előtti időkben már működő mezőgazdasági és erdészeti jellegekkel is bíró rendszerekről Dr. Keserű Zsolt, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének munkatársa tartott előadást. A két ágazatnak ideális esetben egyensúlyra kéne törekednie, ezen termesztési technológiák is ezt célozzák meg, hogy minél több előnyét kihasználják a klasszikus mezőgazdasági és a faanyag-termesztési módszereknek. Az átlagos faegyed-sűrűség ezeken a területeken 150-200 faegyed/ha. Az Európai Unióban 6,5%-ot tesz ki az agrár-erdészeti területek aránya a mezőgazdaságon belül. Az első három „helyezett” Spanyolország, Portugália és Görögország. Magyarország a középmezőnyben található. agroerdeszet__2

Több kategóriát különítenek el, ebből 6 nagyobbat, például:

Köztes termesztés: mezőgazdasági növény fasorok között
Fás legelők
Erdei melléktermékek

A fő előnyök közé tartozik az erózió és a defláció csökkentése, a szénmegkötés. Érdemes egy nagyobb gazdasági egységen belül több agrárerdészeti módszert is alkalmazni együttesen. Így tovább segítve a több lábon állást. A témában a konferencia után, február 23-án jelent meg az első magyarországi szakkönyv: Agrárerdészet címmel, mely hazai és nemzetközi példákkal enged betekintést a témába, valamint részletes ismertetőkkel segíti a „kombinált” technológiai iránt fogékony gazdálkodókat. A könyvről itt találja meg híradásunkat >>>

Erdészeti utak forgalmának mérése korszerű módszerekkel

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetéből Kisfaludi Balázs adta elő a doktori disszertációjának kutatási eredményeit. Az ehhez szükséges mérési adatokon felül kérdőíves felmérést is végeztek, amivel talán néhányan találkozhattak is, hiszen korábban többek között az erdőgazdaságok és az Erdő-Mező Online is megosztotta az elektronikus kérdőívet A forgalmi adatok szükségesek az erdészeti utak tervezéséhez és fenntartásához is. Alapvetően a faanyagszállítás a fő cél, de a vadgazdálkodás, és a közjóléti szolgáltatások igénybevételekor is használják. Erre próbálja felhívni a figyelmet a tanulmány, ugyanis ha már az elejétől figyelembe vennénk a tervezés és a felújítás során a fent említett szereplőket is, akkor minden fél számára ideálisabb helyzetet teremtenénk. oee_gepbemutato20

A forgalomszámlálás saját kamerarendszer kifejlesztésével és kézi feldolgozással kezdődött. A későbbiek során egy erre a célra fejlesztett program kialakításával, betanításával folytatták. A kamerás rendszer előnye, hogy a későbbi más irányú feldolgozásokat is lehetővé teszi. Vizsgálandó mintaterületként a nagyarányú közjóléti feladatokat ellátó Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő Visegrád közelében lévő erdészeti utat választották ki. A 4 éves üzemelés során mintegy 80.000 kép készült. A felismerés a már említett számítógépes program esetén 95%-os volt gyalogos illetve kerékpáros esetében, személygépkocsi esetében azonban 85%-os, a többször előforduló rossz fényviszonyok, és a viszonylagosan nagy sebesség miatt. A többi csoport esetén kevesebb, nagyjából 2% volt a rendelkezésre álló adat. A forgalom összetétele az alábbi volt:

14% kerékpáros
58% gyalogos
26% személygépkocsi
A fennmaradó rész az egyéb kategóriába esett.

A gyalogosok és a személygépkocsik majdnem azonos arányban voltak jelen a munkanapokon, viszont a szünnapokon, szűk idősávban, jellemzően a nap közepe táján a gyalogosok jelenlétének a túlsúlyát tapasztalták. Egy évet nézve a tavasz és az ősz volt a látogatói csúcs, amit más kutatások is kimutattak már például a Bécsi erdő környékének vizsgálatakor. A nyert adatokból meghatározhatóvá vált a konfliktus potenciál is. Ez a kérdőív és a mérési adatok közös értékelésével történt. A nem reprezentatív felmérés során mintegy 1200 erdőjáró nyilatkozott erdőlátogatási szokásairól, tapasztalatairól. A „legutáltabb” kategória a motorkerékpárosoké lett, akiknek ott sem szabadna lenniük. Viszont ez a csoport fejtette ki legjobban önálló érvelésben az igényeit. Nevezetesen jelezték, hogy nekik is jó lenne a külön helyszín biztosítása. A kutatás további irányai: