A SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője lett az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke

Az Országos Magyar Vadászkamara április 7-én, Tatán megtartott küldöttközgyűlésén ismét bizalmat szavaztak Pechtol János főtitkárnak. A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság – amely a bizottságok között kiemelt jelentőségű – elnöke dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője lett, tagnak pedig dr. Szekrényes Tamást, a Bakonyerdő Zrt. erdészeti igazgatóját választották. A Gottwald Hotelben tartott eseményen, amelyen 270-ből 169 küldött vett részt, értékelték a 2015-ös évet és a megvitatták a jövőbeni feladatokat is.

Az esemény egy perc néma csönddel kezdődött, amellyel a küldöttek a március 18-án elhunyt dr. Móra István, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökének emléke előtt tisztelegtek.

Az OMVK küldöttközgyűlése (Tata, 2016. 04. 07.)

Az ülést dr. Jámbor László, az OMVK elnöke vezette le. A napirendi pontok ismertetése után szóban egészítette ki a szervezet elnökségének írásos beszámolóját, amelyet korábban minden küldött postai úton megkapott. Mint fogalmazott, a vadászkamara 2015-ben tartalmas, tervszerű és eredményes munkát végzett. Ezt szolgálták a korábban, a tisztújítást követően bevezetett változások, így a szűk körű vezetőségi ülések rendszeresítése (ezeken az elnökön kívül Pap Gyula sportvadász és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök, valamint Pechtol János főtitkár vesz részt), a titkári értekezletek bevezetése, illetve a bizottsági és szakbizottsági elnökök értekezlete. Ez utóbbi testületek évente egy alkalommal külön beszámolnak munkájukról, terveikről, amelyek végrehajtásához külön költségvetési keretet kapnak. Ezért munkájuk tartalmasabbá, hatékonyabbá vált az elmúlt két évben.

Emlékeztetett, hogy 2014. július 20-án az újonnan megválasztott elnökség hét pontban foglalta össze célkitűzéseit a következő időszakra, amelyekből heteken belül az utolsó is teljesülhet.

Feladatként határozták meg a Vadászati törvény módosításának szorgalmazását és elősegítését. A jogszabály módosítását 2015. november 17-én fogadta el az országgyűlés, és az új szabályozás a korábbi években lefolytatott belső szakmai egyeztetéseken megfogalmazott többségi akaratot tükrözte. Néhány hónap múlva már a területkijelölésen és a vadászati jog hasznosításról szóló döntéseken is túl leszünk (ennek menetéről részletesen itt), és beigazolódhat, hogy a vadászatra jogosultak összetétele valamint a jelenlegi vadászterületek határai több mint 90%-ban valóban változatlanok maradnak. A Vtv. módosításának középpontjában a vadgazdálkodás, a vad védelmének erősítése állt, ami nagy előrelépésként értékelhető. Az új előírások jogi hátteret teremtenek a szakmai munka számára: egyebek mellett a tájegységi vadgazdálkodás, a hivatásos vadászok státuszának megerősítése, a vadászatra jogosultak szakmai vezetőitől megkövetelt kötelező szakmai végzettség, a trófeabírálat reformja, a vadkármegelőzés szabályozása mind az előrelépést, a fejlődést szolgálják. Az OMVK feladata, hogy a szakmai garanciákat kihasználva olyan vadgazdálkodást alakítson ki Magyarországon, amely a következő 20 évben költségtakarékos és színvonalas vadászati lehetőségeket biztosít. Külön cél volt a hivatásos vadászok státuszának megerősítése. Ezen a területen jóval többet sikerült elérni a tervezettnél, fogalmazott az OMVK elnöke. Jelenleg folyamatban van az ajánlott bértábla kiadása, az új szolgálati szabályzat hozzáigazítása a módosult jogszabályi környezethez és az egységes továbbképzési rendszer kialakítása, amely a 2017-2018-as vadászati évtől lehet hatályos. A Vtv. végrehajtási rendelete előírhatja majd a szolgálati egyenruha viselését (és annak biztosítását a vadászatra jogosult számára). Ami pedig mindennél fontosabb: a törvény értelmében egy hivatásos vadász a jövőben csak egy vadászatra jogosultnál dolgozhat, méghozzá főállásban. Feladat volt az OMVK központi apparátusa szervezeti és működési szabályzatának megalkotása. Ez még 2014-ben megtörtént. Az Elnökség úgy határozott, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a PR- és kommunikációs tevékenységre. Az ehhez kapcsolódó feladatokat egy külön munkatárs látja el 2015 februárja óta, és komoly eredmények könyvelhetők el ezen a területen. (További részletek itt.) A kötelező vadászkamarai tagság visszaállítását súlyponti kérdésként értékelte az elnökség 2014-ben. Ez heteken belül megvalósulhat, miután az Országgyűlés áprilisi programjában szerepel a Vadászkamarai törvény módosítása, amely egyéni képviselői indítványként kerülhet a honatyák elé. Erre azért van szükség, mert az új Vtv. az OMVK hatáskörébe utalja a külföldi bérvadászok vadászati engedélyének kiadását, és ezt a feladatot – amely egyébként többletbevételt is fog jelenteni – a kamarai törvényben is rögzíteni kell. Miután a régi Alkotmánnyal szemben Magyarország új Alaptörvényével már nem ellentétes a tagság kötelezővé tétele, most lehetőség nyílik a visszaállításra. Ezt az Elnökség egyhangúlag támogatja és szorgalmazza. Korábban felmerült, hogy a törvény további két módosítást is tartalmazhatna: megszűntethetné a Területi Szervezetek jogi önállóságát, illetve a megyei titkárok tisztségviselői státuszát oly módon, hogy határozatlan idejű munkaviszonyban lássák el munkakörüket. Ezt a két kezdeményezést azonban az Elnökség nem támogatta. Az Elnökség két éve úgy döntött, hogy el kell készülnie egy vadkár-protokollnak, amely egyértelműen szabályozza a vadkárfelmérést. A Vtv. erről a problémakörről egyértelműen rendelkezik, a protokollt a vhr. későbbi módosítása tartalmazza majd, amely egyben a vadkárszakértők kötelező végzettségét is meghatározza, ily módon komplex formában szabályozza a problémakört. Az OMVK kitüntetési rendszerének módosítását többször szorgalmazta a tagság az utóbbi években. Ezzel összefüggésben a jelen küldöttközgyűlés szavazta meg egy új kitüntetés alapítását, erről részletesen lejjebb.

Dr. Jámbor László felhívta a figyelmet arra, hogy a Vtv. és a vhr. komoly szankciókat helyez kilátásba az előírások be nem tartása esetén, és a jövőben az ellenőrzésekre a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ebben szerepük lesz a tájegységi fővadászoknak is, akiknek fő feladatuk a vadászatra jogosultak munkájának segítése, de emellett figyelniük kell arra is, hogy a vadgazdálkodók betartsák a jogszabályokat és az etikai előírásokat is. Hangsúlyozta: a jogkövető és etikus vadászoknak, vadászatra jogosultaknak nincs mitől tartaniuk. Az OMVK elnöke végezetül arról szólt, hogy rendkívül fontos feladatnak tartja a vadászok között eluralkodó rövidtávú szemlélet megszüntetését, amely szintén az egyéni vadászokat képviselő OMVK és a vadászatra jogosultak érdekeit védő Országos Magyar Vadászati Védegylet feladata. A 20 éves üzemtervi ciklus tervezhetőséget jelent, lehetőséget ad a befektetésre, fejlesztésekre. Az ezeken alapuló szakmai munka, amelyről voltaképp a jogszabály-módosítások szólnak, biztosíthatja, hogy 20 év múlva is legyen mire vadászni Magyarországon. A Vadvédelmi és a Vadgazdálkodási Bizottság beszámolójához Szél István megbízott elnök fűzött hozzá néhány gondolatot. Megragadva az alkalmat megköszönte, hogy a Csongrád megyei Kormányhivatal vadászati felügyelőjeként annak idején beválasztották a testületbe, és az elnöki poszt megüresedése – dr. Király István tavalyi lemondása – után az elnöki tisztség ellátásával is megbízták a Vtv. módosítás kidolgozásának időszakában. Ugyanakkor hangot adott véleményének, amely szerint maga a felkérés, az ő részéről pedig annak elfogadása nem feltétlenül volt szerencsés. Úgy látja, hogy akik magasabb szinten közreműködtek a jogszabály-módosítás előkészítésében, minden tőlük telhetőt megtettek a vadászat és a vadgazdálkodás érdekeinek képviseletéért. Azonban állami alkalmazottak esetében gyakran más érdekek érvényesülését is szem előtt kell tartani, míg egy az államtól független személy a végletekig is kiállhatna a vadászati érdekképviselet mellett. Elmondta azt is, hogy a bizottság tagjai azt kérték tőle, hogy fejtse ki a testület álláspontját a főbb stratégiai kérdésekről, miután nem minden javaslatuk köszönt vissza a törvényben. A jogszabályról magáról úgy nyilatkozott: ha azt nézzük, mit veszíthetett volna a vadásztársadalom, maximálisan elégedettek lehetünk, ám ha azt, mit nyerhettünk volna, nem lehetünk felhőtlenül boldogok. A konkrét sarokpontokból kiemelte a területkijelölést, amely feladatot a Vadgazdálkodási Bizottság a vadászati hatóság kezébe adta volna oly módon, hogy azt a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok igényfelméréseken alapuló szakmai javaslatai alapján tegye meg a Kormányhivatal, és csak a törvényességi szempontból írhassa felül a határokat. Az üzemtervi ciklus hosszáról a testület álláspontja az, hogy ha a törvény szakmaiságában jó, a 20 év is kevés, ha pedig rossz, akkor a 10 év is sok. A tájegységi vadgazdálkodás és a tájegységi fővadász tisztségének bevezetése helyett inkább az utóbbi években meggyengült megyei vadászati hatóságok erősítését tartották volna célszerűnek. A vadőrök munkájának tekintetében egyértelműen minden megkezdett 3000 hektáronként egy hivatásos vadász alkalmazását javasolták a végül bevezetett minden megkezdett 4000 hektáronként történő alkalmazással szemben, és meghagyták volna a hatóság számára a lehetőséget, hogy indokolt esetben ettől 500 hektárral eltérjen. A háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszerrel egyetértettek, noha úgy látják, hogy a tájegységi fővadász képtelen lesz ellátni az ezzel kapcsolatban előírt teendőit. A nemzeti vadgazdálkodási stratégiát továbbra is hiányolják. A OMVK Felügyelőbizottságának beszámolójáról, amelyet szintén kézhez kaptak a küldöttek, Imre János, a testület elnöke szólt. Röviden tájékoztatott arról, hogy bizottsága nem talált semmilyen kivetnivalót az anyagban, ezért elfogadásra javasolja. Ugyanígy nem fűzött hozzá semmit a leírtakhoz Bodnár József, a Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottság elnöke sem. Az elhangzott beszámolókat a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és 2016. évi pénzügyi tervét Pechtol János főtitkár ismertette. Kiemelte: a központ munkája komoly ellenőrzés és felügyelet mellett folyik, a gazdálkodás takarékos és eredményes. Bár tavaly voltak váratlan tételek – így például kiadványok megjelentetése vagy a rendesen kívül egy nem tervezett küldöttközgyűlés – a tervet így sem kellett túllépni. Emlékeztetett: a gazdálkodás és forráselosztás átalakítása évek óta napirenden van, ám keresztülhúzták az éppen aktuális változások. Viszont miután a Vtv. és annak vhr.-je teljes egészében hatályba lép, erre mindenképp sor kerülhet. A beszámolót Láng Zoltán könyvvizsgáló is rendben találta és elfogadásra javasolta. A küldöttek az OMVK 2015. évi pénzügyi beszámolóját és a 2016. évi pénzügyi tervét egyhangúlag szavazták meg. Dr. Jámbor László a gazdasági és a pénzügyi kérdések kapcsán megjegyezte: az év folyamán a tervek szerint kialakulhat egy új, feladatarányos finanszírozási rendszer, amelyben egy-egy megye költségvetése alapvetően nem az ott vadászjegyet váltók létszámától függ majd, hiszen jelenleg a kisebb megyéknek nincsen arányaiban kevesebb munkája, mint a nagyobbaknak, ezzel szemben jelentősen kisebb összegekből kell gazdálkodniuk. Szintén Pechtol János ismertette az új vadászkamarai kitüntetésre vonatkozó elképzeléseket, amelyeket szintén egyhangúlag támogattak a küldöttek. Így az egy évben legfeljebb 24 személynek átadható Vadászkamara Aranyérmén kívül az érdekképviselet még egy kitüntetéssel ismerhetné el a hazai vadászat, vadgazdálkodás érdekében kifejtett munkát. Ennek neve „A Vadászkamara Érdemérme” lesz, és azon huzamosabb tevékenységért vagy kiemelkedő egyszeri teljesítményért jár, amely érdemben támogatta a hazai vadgazdálkodás, vadászat fejlődését, társadalmi elismertségét, népszerűsítését. Megkaphatják vadászok és nem vadászok, magyarok és külföldiek egyaránt. A felterjesztő lehet vadászatra jogosult szervezet, illetve egyesület, alapítvány és állami szervezet. A felterjesztéshez néhány soros indoklást kell mellékelni, és azt az OMVK megyei Területi Szervezeteinek kell eljuttatni, amelyek támogatási javaslattal továbbítják az Országos Elnökségnek minden év április 15-éig. A kitüntetést az Országos Elnökség ítéli oda, évente 60 db lesz kiadható (megyénként 3 db, valamint 3 db az Országos Elnökség keretében) az OMVK megyei Területi Szervezetei által rendezett, nagyszabású eseményeken. Az érme egyik oldalán a világrekord martonvásári őzbak lesz látható, valamint a kitüntetés elnevezése, míg a másikon az OMVK logója. A Vadászkamara Érdemérmét jövőre adhatják át először. SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK

Az országos küldöttek az OMVK három tisztségének betöltéséről dönthettek. Lejárt Pechtol János főtitkár mandátuma, valamint a posztját megbízottként betöltő – és az elnökségért nem induló – Szél István helyett elnököt, illetve a dr. Király István korábbi elnök leköszönésével és bizottsági tagságról való lemondásával megüresedő helyre tagot kellett választani a Vadgazdálkodási Bizottságba. Az Elnökség legutóbbi, március 11-ei ülésén döntött a saját jelöltjeiről, de ettől az ajánlástól függetlenül a küldöttek is állíthattak jelölteket. A jelölő bizottság egy javaslatot kapott: Pechtol Lajost, az OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének titkárát jelölték a vadgazdálkodási bizottság elnökének, az elnökség által már javasolt dr. Varga Gyula mellé. Ennek megfelelően a következő személyekről szavaztak a közgyűlésen (a 169 küldött közül 1 érvénytelen szavazatot adott le):

Főtitkár: Pechtol János főtitkár (az Elnökség jelöltje) – 148 igen

A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke: dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője (az Elnökség jelöltje, a bizottságnak addig is tagja) 102 igen Pechtol Lajos (a bizottságnak addig is tagja) – 65 igen

A Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tagja: dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészetének erdészeti igazgatója (az Elnökség jelöltje) – 166 igen

Az közgyűlés végén a küldöttek egy perc néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Nagy Emil professzor, dr. Rácz Antal és mindazon vadásztársak emlékének, akik az elmúlt egy évben távoztak az élők sorából. (OMVK)