A magánerdősök kérdései az EKÁER-ről - 15 válasz az agrárkamarától

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) 15 kérdést tett fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára az EKÁER rendszer erdőgazdálkodókat érintő pontjaival kapcsolatban. "A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától rekord gyorsasággal megérkeztek a kért válaszok. Reméljük, hogy ezzel is hozzájárulunk az EKÁER rendszer március 1-jei élesben történő, minél zökkenőmentesebb elindításához" - írta Dr. Sárvári János ügyvezető elnök a megosz.org portálon.

Az Erdő-Mező kapcsolódó hírei: EKÁER: Lábon álló erdő kitermelése utáni elszállításhoz kapcsolódik-e bejelentési kötelezettség? EKÁER: Ezek a kockázatos erdészeti termékek Meghosszabbították, így március 1-ig tart az EKÁER próbaüzeme A vadásztársaságokat is érintheti az EKÁER!

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező jogi erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet! Fontos tudni, hogy az EKÁER rendszer szabályozása a közeljövőben több ponton is módosulni, egyszerűsödni fog, amiről további tájékoztatást adhatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara EKÁER tájékoztató honlapja (ekaer.nak.hu) és a NAV hivatalos EKÁER honlapja (ekaer.nav.gov.hu).

1. Kérdés, hogy a rendelkezés gyakorlati értelmezése hogyan érinti azt az erdőtulajdonost, erdőgazdálkodót, aki 500kg-ot meghaladó tömegű kockázatos terméknek minősülő faanyagot szállít, vagy szállíttat, aminek értéke nem éri el az 1 millió forintot. Kell-e EKÁER számot igényelnie vagy nem?

Válasz: Amennyiben a mentességi feltételek nem állnak fenn, úgy az 500 kg-ot meghaladó szállítmány esetén szükséges EKÁER szám, akkor is, ha a szállítmány értéke nem haladja meg az 1 millió forintot. A két feltétel vagylagos viszonyban van, az előző értelmezési problémát a törvény módosítása már kezeli.

2. Lábon álló erdő vásárlása, majd azt követő kitermelés során előállított faanyagok esetében, amennyiben az egyes fa választékok értékesítése tő mellett (a helyszínen, az erdőben) történik, van-e EKAER bejelentési kötelezettség az eladó, vagy a vevő részéről, ha ezt követően a vevő szállítja el közúti árufuvarozás keretében a választékban kitermelt faanyagot? Mikor valósul meg az első adóköteles értékesítés, és ezzel egyidejűleg a bejelentési kötelezettség?

Válasz: Az új rendelet tervezet szerint az EKÁER kötelezettséget arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli.

3. Egy erdőbirtokossági társulat az erdőből a tűzifát lábon értékesíti (vevő termeli ki). A vevők között van, aki saját részére veszi meg, van, aki további feldolgozásra vásárolja. Az értékesítésről számla levelet és szállítólevelet állítanak ki. A szállítást a vevők saját eszközükkel végzik (lovas kocsi, traktor, teherautó). A leírt esetben az új EKAER szabályok mennyiben érintik a társulatot?

Válasz: Az előző kérdéshez hasonlóan amennyiben a terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, és nem állnak fenn a mentesség feltételei, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A társulatot tehát nem érinti a bejelentési kötelezettség.

4. Csak a fuvarozásra, vagy a szállításra is vonatkozik az EKAER bejelentési kötelezettség? Saját szállítójárművel történő, saját anyag szállítását be kell-e jelenteni? (fuvarozás: díjfizetés ellenében történő árutovábbítás, szállítás: saját áru saját szállítóeszközzel, díjfizetés nélküli továbbítása)

Válasz: Az EKÁER kötelezettség szempontjából nincs különbség a fuvarozás és a szállítás között, azaz mindegy, hogy az áru mozgatását saját gépjárművel, vagy bérfuvarral végzik. Saját áru nem értékesítési céllal történő szállítása azonban nem EKÁER köteles tevékenység.

5. Saját szállítójárművel való saját anyag vélelmezett végfelhasználóhoz (pl. házhoz szállítással eladott tűzifa) szállítását be kell-e jelenteni? Nem tudható pontosan, hogy a vevő-e a végfelhasználó! Ha pl. mástól már vett előtte 500 m3 tűzifát (és a fával üzletel), akkor a tőlem vett fa már nem biztos, hogy a személyes szükségletére kell.

Válasz: Végfelhasználó részére történő fuvarozás esetén nincs EKÁER bejelentési kötelezettség és az értékesítőnek nincs lehetősége a végfelhasználói státusz vizsgálatára, amennyiben természetes személyről van szó. Az eladó csak az adott szállítmány szempontjából vizsgálhatja a személyes szükségletet meg nem haladó mennyiséget. Ezt azonban a jogszabály nem határozza meg, de az adóhatóság az ellenőrzések során évek óta következetesen használja az életszerűség követelményét.

6. A saját szállítójárművel való saját anyag ipari felhasználóhoz (pl. Farostlemezgyár, mint végfelhasználó) szállítását be kell-e jelenteni?

Válasz: Amennyiben értékesítés céljából szállítja saját faanyagját a farostlemez gyárba és nem áll fenn a mentességi feltételek egyike sem, akkor szükséges EKÁER szám. Amennyiben szolgáltatás elvégeztetése céljából (farostlemez bérgyártása), de a végtermék is saját tulajdonban marad, akkor nem szükséges EKÁER szám.

7. A saját áru saját szállítóeszközzel saját rakodóra, telephelyre történő beszállítása nem bejelentés köteles. De mi van akkor, ha a saját anyagot egy fuvarozóval szállíttatják be a saját telephelyre raktározás, későbbi értékesítés, vagy pl. fűrészipari felhasználás céljára?

Válasz: A 4. kérdéshez hasonlóan az EKÁER kötelezettség szempontjából nincs különbség a fuvarozás és a szállítás között, azaz mindegy, hogy az áru mozgatását saját gépjárművel, vagy bérfuvarral végzik, EKÁER szám csak akkor szükséges, ha értékesítéssel egybekötött fuvarozásról van szó.

8. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.” Ha az erdőgazdálkodó közbenső rakodón eladja a faanyagot és onnan már a vevő ( aki már abban a pillanatban tulajdonos ) szállítja el, akkor véleményünk szerint a bejelentés a tulajdonos feladata. Van–e az erdőgazdálkodónak ebben az esetben bejelentési kötelezettsége?

Válasz: A kérdésből nem világos, hogy a közbenső rakodó mit takar. Amennyiben az saját telephely, egy kínálati pont, ahol még nincs meg a vevő, akkor a saját áru odaszállítása nem EKÁER köteles. Az árut innentől a vevő fuvarozza, tehát EKÁER számot is neki kell kérnie.

9. Amennyiben technikailag /készülék, térerő, mobilnet/ megoldható az erdőterületről való EKAER szám igénylés, aggályosak az adatvédelmi kérdések. A szám igényléshez adott esetben /ha nem meghatalmazott jár el/ az ügyfélkapus bejelentkezés is szükséges, ekkor a “titkos adatokat” felhasználónév és jelszó, egy semmiféle védelemmel nem rendelkező készülékről, telefon vagy tablet- hálózaton keresztül kell megadni. Ez azt jelenti, hogy ennek az adatnak a birtokában bárki használhatja az ügyfélkaput. Van-e ennek a helyzetnek a feloldására valamilyen módszer, megoldás?

Válasz: Bár mobilinternetes kapcsolat esetén is működnek a titkosított adatátviteli protokollok, tény, hogy ezen kapcsolatok “lehallgatása” könnyebb. Ezért célszerű védett Internetes kapcsolat használata az ügyfélkapus bejelentkezéshez. Az EKÁER szám előre megkérhető és 15 napi érvényes. Ez idő alatt lebonyolítható a tranzakció. A tömeg, az érték és a rendszám adatok a szállítás megkezdését követően az átvételi pontra történő érkezés bejelentéséig módosíthatóak.

10. A rendelet szerint az értékesített áru tulajdonosának fizikálisan jelen kell lenni az áru felrakásánál – a szállítójegyet neki kell kiállítania és az EKÁER számot is neki kell kérnie. Mi van akkor, ha az erdőtulajdonos soproni és erdeje pl. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében található, vagy egészségi állapota miatt nem vállalkozhat utazásra? Ha nem tud személyesen megjelenni, akkor intézkedhet-e meghatalmazás alapján szakirányítója (az Erdőtörvény kötelező előírása alapján alkalmazott erdészeti szakszemélyzet)?

Válasz: Az új rendelet tervezet nem tartalmazza a feladó fizikai jelenlétét, az általa meghatalmazott személy is eljárhat. Amennyiben nem a feladó fuvaroz, akkor az EKÁER bejelentés sem Ő kötelezettsége.

11. Faapríték értékesítésénél gyakori, hogy a tőlünk a vásárló más cég szerződésére szállít az erőműnek direktben. Tehát ilyenkor az igazi vevő kimarad a folyamatból. Hasonló esetben ki és hogyan töltse ki az EKÁER bejelentő lapot?

Válasz: Ebben az esetben véleményünk szerint az EKÁER bejelentési kötelezettség azt a feladót vagy címzettet terheli, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja, azaz azt vásárlót aki direktben elszállítja az árut az erőműbe. Amennyiben ez a vásárló csak fuvarozást végezne a “más cég” megbízásából, akkor már a “más céget” terhelné a kötelezettség.

12. A faanyagok esetében az 1.000.000 Ft felett, vagy alatta is be kell jelenteni a szállítmányt, amennyiben az 500 kg-ot meghaladja? Az EKÁER-rel összefüggésben ez az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés. A fontosabb faanyagok, fatermékek esetében milyen értékre, súlyra vonatkozik?

Válasz: Az 1. kérdésre adott válasznak megfelelően a két feltétel vagylagos viszonyban van, azaz bármelyiket meghaladja az áru, akkor szükséges bejelentés.

13. Mennyi ideig módosítható az érték adat? A szállítás beérkezésétől számított 24 óra? A szállítás EKÁER rendszerben való rögzítésétől, vagy a beérkezéstől számított 15 nap? Mit lehet tenni, ha e határidőt a feladó rajta kívülálló ok miatt, vagy a már megkötött szerződés előírása (havi elszámolás) okán túllépi? Üzemi átvételek esetében az érték csak utólag határozható meg pontosan. Sok esetben bevett gyakorlat, hogy az adatokat később kapja meg az eladó. Vegyünk egy példát. Fenyő rönk külföldi üzembe történő szállításakor legtöbbször a lerakják, külön készletezik, majd csak napok múlva kérgezik le, mérik be, minősítik az árút. Ekkor dől el a szállítmány valós értéke. Szezonban nagy tömegű árú beérkezésekor (de üzemzavar esetén is) ez az értékközlés elhúzódhat. Ugyanez a probléma, ha havi elszámolás valósul meg. A hó eleji szállítások értéke közel egy hónap múlva derül ki. Hasonló a probléma atrotonnás mennyiséget alapul vevő szerződések megkötésekor is. Az atrotonna (szárazanyag tartalom) megállapításához laboratórium szükséges. Amennyiben az ár az atrotonnához kötött csak utólagos értékmeghatározás lehetséges, az erdőben ez (de még a pontos súlymérés sem) nem végezhető el.

Válasz: A tömeg, az érték és a rendszám adatok a szállítás megkezdését követően az átvételi pontra történő érkezés bejelentéséig módosíthatóak. Az átvételi pontra történő érkezés bejelentése pedig legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon szükséges. Amennyiben kicsúszik a határidőből, akkor az eredetileg becsült ár marad a rendszerben. A rendszer ellenőrzése szempontjából a tömeg a fontosabb adat, az érték a kockázati biztosíték fizetése miatt szükséges, ami például EU kiszállítás esetén nem is előírás.

14. Milyen mértékű eltérés lehet a számlaérték és az EKÁER rendszerben rögzített között? Külföldi értékesítés esetén forintárfolyam változása mindenképpen okoz eltérést. Jó lenne tudni az értéktűrést, hogy minden apróságért ne kelljen az értékmódosítást elvégezni.

Válasz: Az új rendelet tervezet szerint a tömeg és az érték adatok tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el.

15. Amennyiben az értékesítés vasúti feladással, vasúti vagonban történik, amiről CIM fuvarlevél készül, szükséges-e a vasútig történő közúti szállítás (vagonberakás) regisztrációja?

Válasz: Amennyiben nem áll fenn mentességi feltétel, akkor a szállítás belföldi közúti szakaszára szükséges az EKÁER bejelentés. Ebben az esetben a cím a vasúti rakodó lesz.