A Közös Agrárpolitika fókuszterületei között a fenntartható erdőgazdálkodás - Mit kell tudni az új KAP-ról?
Majdnem háromévnyi tárgyalássorozatot követően végső fázisához érkezett az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának elfogadása. A tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, Magyarország egyértelműen a KAP nyertese - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden az MTI-vel.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-17-i ülésén jóváhagyta a következő évek közös agrárpolitikájának kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, az egységes piacszervezés, a vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), illetve a 2014. évre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt.
Az ülésen Magyarországot Poprády Géza közigazgatási államtitkár és Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár képviselte.
A VM álláspontja szerint olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, melyek lehetővé teszik a következő hétéves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását.
Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető az alaptámogatási (BPS) rendszer, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. Nagy eredmény, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás, fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető.
A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akiknek a fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. A tagállamoknak kötelezően kell alkalmazni egy új negatív listát, amely azokat az üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetések köréből.
A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok az alaptámogatási (BPS) vagy az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30 százalékát kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani.
A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2 százalékot pedig fehérjenövényekre.
A VM kiemelkedő eredménynek tartja, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredménynek nevezi a cukorkvóták 2017-es megszűnését, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására.
A közlemény kiemeli: vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve
fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Hozzáteszik: az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét mutatja, hogy a program forrásainak 30 százalékát zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók.
(MTI)
