A kecsege az év hala 2015-ben
Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnökének tájékoztatása szerint a társaság honlapjára több mint négyezer szavazat érkezett, ebből 60 százalékkal győzött a kecsege, a másodikként befutó galóca 25 százalékot kapott és 15 százalékkal harmadik lett a vágódurbincs.
A szakember ismertetése szerint, a kecsege különös megjelenésű hala vizeinknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Hátán a csontvértek száma 12-17, a hasi vérteké 12-18. Többnyire 50 centinél kisebb példányai kerülnek elő, de 70-80 cm fölöttiek is akadnak. A hazai horgászrekord 7,85 kilogramm volt 2002-ben.
Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát. Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokat alkot, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok valaha ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, ezzel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez.
Az ivarérettséget 4-6 éves korban éri el, szaporodása április végétől június elejéig tart. Az ívás több részletben játszódik le a folyók mélyebb, sóderes és homokos szakaszain. Az ikraszemek száma nőstényenként 4-100 ezer, átmérőjük 2,5-3,5 milliméter.
Mára már a duzzasztott folyószakaszokról eltűnt a kecsege, és máshol is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolta, hogy 2014-ben kivették a halászható fajok köréből, horogra vagy hálóba akadt példányait vissza kell engedni - hangsúlyozta Harka Ákos.
Az elnök fontosnak tartja, hogy a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez sikerüljön anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet a hazai állomány megerősödésében.
(MTI)