A csapadékos tél jót tett a hazai erdőknek - a falopások már kevésbé

Kedvezően hatott a csapadékos tél hazánk erdeire, a nagy hó szerencsére nem okozott komolyabb károkat a faállományban, a talaj mélyebb rétegei pedig feltöltődtek a tavaszi növekedést serkentő vízzel. A természet tehát kegyes volt, ugyanez azonban nem mondható el az emberről, hiszen a falopások száma nem csökkent, és az elolvadt hó alól jelentős mennyiségű szemét is napvilágra került.

Bár az emberek orra alá sok borsot tört, az erdőknek kedvezett az évek óta nem látott, csapadékos tél – közölte lapunkkal Lomniczi Gergely. A Pilisi Parkerdő szóvivője és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) főtitkára elmondta: a szakemberek néha komolyan aggódtak a nagy hó, majd az azt felváltó ónos eső miatt, de most már látszik, alaptalanul, hiszen nem voltak nagy területen hó- vagy jégtörések, nem károsodott számottevően az erdőállomány. Az időjárás tehát legfeljebb a kirándulást és az erdészeti munkákat nehezítette, a természetre jótékonyan hatott – összegezte a tapasztalatokat Lomniczi Gergely. kiterm

Az OEE főtitkára elmondta, az erdőkben a legnagyobb kárt most is az ember okozta. A falopások mértéke továbbra sem csökkent, sőt a tapasztalatok szerint inkább növekedett. – Az erdőgazdálkodók és a hatóságok közötti együttműködés egyre szorosabb, így nő a tettenérések és a feljelentések száma, de a hosszan elhúzódó bírósági eljárások és a viszonylag enyhe büntetés miatt ez nem jelent kellő visszatartó erőt – fűzte hozzá Lomniczi Gergely. A főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a falopásnál nemcsak az eltulajdonított faanyag közvetlen értéke óriási – országosan milliárdos nagyságrendű –, hanem a védekezésre költött összegek és az esetleges újratelepítés költségei is, amelyek mind az erdőgazdálkodót terhelik. Sok gondot okoz a védett növények illegális gyűjtése is. Tavasszal általában a hóvirág esik a leggyakrabban a szabálysértők áldozatául, de egyes térségekben – például a Mecsekben vagy a Gerecsében – a medvehagyma is növekvő népszerűségnek örvend. Az OEE főtitkára emlékeztetett: az erdőtörvény értelmében minden erdei gyümölcs, növény és gomba kizárólag saját szükségletre, és korlátozott mennyiségben szedhető. Aki üzleti célból vagy két kilogrammnál többet szeretne gyűjteni mondjuk a medvehagymából, annak az erdőgazdálkodó engedélyére van szüksége. Természetvédelmi területeken még szigorúbb a szabály, ott bármiféle növény gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség van. medvehagyma

Emlékezetes, hogy a főváros környékén mindezekhez egy további probléma, a hajléktalanok megtelepedése járult. Ennek megoldására a Pilisi Parkerdő 2006 óta vesz részt a szociális szervezetekkel közös különböző programokban, amelyek célja a fedél nélküliek visszavezetése a társadalomba, és a korábbi telepeik környékén lévő erdőrészek megmentése. A tavalyi év legnagyobb akciója a XV. kerületi Páskom-ligeti erdő rendezése volt, amelyben körülbelül ötvenen éltek. – Ilyen közös munkára még számos helyen szükség van, mert más területeken a tél folyamán megnőtt a hajléktalanok száma – fűzte hozzá Lomniczi Gergely a parkerdő szóvivőjeként. Mint megtudtuk, területükön éppúgy, mint szerte az országban tavasszal ismét a vadászokkal, horgászokkal közös erdőtakarítást szerveznek. – A szemetelés, a lakott területek szélén sokszor nagy mennyiségben lerakott illegális hulladék a magyar erdők egyik komoly problémája, szégyenfoltja. A hóolvadás után mindenütt előbukkanó szemét mennyisége alapján sajnos az idei évben sem várható javulás ezen a téren – vont mérleget a szóvivő, majd hozzátette: bár az erdőgazdálkodók több száz millió forintot költenek az erdők tisztán tartására, ez önmagában kevés, erélyes hatósági fellépésre is szükség lenne. Megjegyezte ugyanakkor, hogy – talán éppen a szemléletformáló akcióknak köszönhetően – sokfelé észrevehetően csökken a kirándulók által elhagyott hulladék mennyisége. erdoszemet

A takarítás mellett a tűzesetek megelőzésére is nagy figyelmet kell fordítani tavasszal az erdészeknek. A Pilisi Parkerdő szóvivője jelezte ugyanis, hogy bár a csapadékos tél miatt a talaj mélyebb rétegei elegendő vizet tartalmaznak, a tavaszi felmelegedés, a böjti szelek azonban viszonylag gyorsan kiszárítják a felszínt, amin az avarréteg könnyen lángra kap. Mivel ilyenkor még nincs nagy zöld tömeg, a felszíni tüzek gyorsan terjednek. Különösen veszélyeztetettek a lakott területek közelében lévő erdők és a parkerdők, ahol a tavaszi égetések és a gondatlanul rakott tábortüzek minden évben akár több száz tűzesetet okoznak. (MNO)