Zéno napja
Magyarország éghajlatát tekintve 2021 az egyik legszárazabb év volt 1901 óta - olvasható az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer legújabb kiadványában, ami a napokban jelent meg számos fontos információt tartalmazva.Tovább >>>
Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei 2020-ban is elkészítették az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapján összeállított kiadványukat. A Hirka Anikó által szerkesztett "A 2019. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2020-ban várható károk" összefoglalóból kiderül többek között, hogy az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloska 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült.Tovább >>>
A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet a közelmúltban jelezte, hogy Magyarországon is számítani kell egy Amerikából származó rovarkártevő, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) megjelenésére. Ez a rovar 2000. körül került Európába, valószínűleg egy észak-olaszországi kikötőbe, élőnövény-szállítmánnyal. A problémát az jelenti, hogy a poloska természetes ellenségei „otthon maradtak”, azaz nálunk akadálytalanul szaporodhatnak, mert az európai élőlény-fajok nem fogyasztják.Tovább >>>
Immáron 25. alkalommal rendezte meg az Alföldi Erdőkért Egyesület éves Kutató Napját - ezúttal november 2-án, Lakiteleken. Ez elmúlt negyed évszázad alatt 293 publikáció, 196 előadás és 97 poszter született.Tovább >>>
Régóta tudjuk, de szinte napról-napra újabb és újabb adatok támasztják alá azt, hogy a magyar erdők egészségi állapotát meghatározó módon és mértékben befolyásolja az időjárás. Ez pedig az utóbbi öt évben sem nagyon kényeztetett el bennünket. Az ötből három (2012, 2013 és 2015) erősen aszályos volt, kettő (2014 és 2016) némileg kedvezőbb. Így aztán a 2016-os év hozott jót és rosszat is. Jelen írásunkban, a teljesség igénye nélkül néhány, a 2016 évre jellemző erdővédelmi hírt ismertetünk.Tovább >>>