Zéno napja
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett - nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.Tovább >>>
Akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről. Tovább >>>
Egy egészen megdöbbentő pusztítást és természetkárosítást okozó, rekord méretű madármérgezés hívja fel a figyelmet a szemléletváltás fontosságára, természetes környezetünk sérülékenységére, a szabályok áthágásának kockázatára. Néhány hete röppent fel a hír, hogy Tura községhatárban több tucat ragadozómadár vált mérgezett csalétkek áldozatává. Az elkövetőket keresik, a nyomozás folyik, az okokat legfeljebb sejteni lehet, ám egy valami biztos: az eset előtt szinte mindenki teljesen érthetetlenül áll. A napokban ellátogattam a mérgezés helyszínére, ahova a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hívott össze sajtótájékoztatót. A szakmai médiumok kevésbé, a budapesti újságírók azonban annál nagyobb számban képviseltették magukat a Pest megyei szántóföldek ölelésében. Az Agrofórum Zöldítő rovatának cikke.Tovább >>>
Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t. Tovább >>>
A Soproni Egyetem fontos vállalása volt az idei felvételi kampányban, hogy valamennyi idén felvett hallgatója tiszteletére fát ültet a Tanulmányi Erdőgazdasággal együttműködésben. Az első fát szeptember 8-án, a II. ágfalvi felkelés évfordulóján ültették el. Tovább >>>
A Pest Megyei Kormányhivatal tett feljelentést, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelzése szerint egy online felületen megjelent hirdetésben több védett, valamint fokozottan védett madárfaj preparátumát árulja valaki. A képeken kitömött búbos banka, sárgarigó, fenyőrigó, nádirigó, jégmadár, feketerigó, süvöltő, tengelic, csonttollú, meggyvágó, szalakóta, gyurgyalag, valamint törpegém volt látható. A védett fajok természetvédelmi értéke 25, illetve 50 ezer forint, a fokozottan védett fajok természetvédelmi értéke 100, illetve 500 ezer forint. Tovább >>>
Folytatódik az Agrárminisztérium által indított, rendkívül sikeres Településfásítási Program. A minisztérium az egyértelműenpozitív tapasztalatok alapján további egy milliárd forintot biztosít a 10 ezer fő alatti települések számára, így 2021 őszén, valamint 2022 tavaszán újabb 24 ezer fát ültethetnek el Magyarország legnagyobb belterületi fásítási programjában. Az érdeklődők első lépésként június 10-e és 30-a között regisztrálhatnak, majd a konkrét fákra vonatkozó igényüket július 5-étől nyújthatják be az orszagfasitas.hu oldalon keresztül. Tovább >>>
A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt, a „Tisztítsuk meg az Országot!” projekt I. üteméhez kapcsolódóan nyújtotta be pályázatát, amelyet a támogató IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyertesként bírált el. A projekt célja, hogy a Kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében foglaltak alapján sor kerüljön az ország területén elhagyott vagy jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolására. Tovább >>>
A 2021-es év madara a cigánycsuk lett, ami a közönségszavazás során legyőzte a kis őrgébicset és a sordélyt. Ahogy az már évtizedek óta megszokott, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azért állít középpontba egy konkrét fajt minden esztendőben, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy aktuális problémára, azokat közelebb hozza az emberekhez. Így van ez 2021-ben is. AGROFÓRUM ZÖLDÍTŐ CIKKTovább >>>
2021. február 15-től Dr. Sándor Gyula erdőmérnök veszi át a Sopron környéki erdőket kezelő TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezetését. A társaság a Soproni Egyetem modellváltásának keretében januártól került a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába azzal a céllal, hogy megfelelő gyakorlati lehetőséget biztosítson a természeti erőforrások fenntartható kezelésének oktatását középpontba állító intézmény hallgatói számára.Tovább >>>
A Soproni Egyetem 2020-ban indult modellváltásának következő lépéseként az Erdészeti Tudományos Intézet 2021. február 1-től kiválik a megszűnő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központból, és a Soproni Egyetemhez csatlakozik. Az átalakulás célja a fenntarthatóságot előtérbe helyező zöld egyetem keretein belül az egységes oktató-kutató bázis létrehozása.Tovább >>>
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj közül (cigánycsuk, kis őrgébics, sordély). Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a cigánycsuk kapta, így idén ez a faj az év madara.Tovább >>>
Az idei évben a járványhelyzet miatt le kellett mondani a Kiskunsági Alkotótábort a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészeténél, és a hagyományos, kiállítással egybekötött művészeti vásárt sem tarthatták meg. Annak érdekében, hogy a művészetkedvelők ne maradjanak alkotás nélkül, az erdőgazdaság honlapján létrehoztak egy galériát, ahol nemcsak gyönyörködhetnek a társaság tulajdonát képező varázslatos képekben, hanem lehetőséget biztosítanak a vásárlásra is. Minden egyes elkelt alkotás értékét az ingyenesen látogatható Kecskeméti Arborétum fenntartására és további fejlesztésére fordítják! Tovább >>>
A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző. Az alföldi régióban a társaság meghatározó szerepet tölt be az erdészeti csemete termelésében, néhány fafaj – mint például a feketefenyő, szürkenyár, akác – tekintetében pedig országos szinten is. A társaság jelenleg 10 erdészeti és 2 dísznövényt termelő saját csemetekertet üzemeltet. A termelésre alkalmas nettó terület több mint 170 hektár, amelynek mintegy 50-55%-át erdészeti csemetével, dísznövénnyel, karácsonyfateleppel és a dugványok termelését szolgáló anyatelepekkel hasznosítják. A megmaradt terület egy részén takarmányféléket termelnek a vadgazdálkodási ágazat számára, a többi részt pedig meghagyják ugarként a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében.Tovább >>>
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese október 22-i ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy az 1950-es években ugyan meggyengült az agrártársadalom helyzete, de nem vesztette el hitét és egységét, megmaradt benne a készség és képesség az ismételt újrakezdésre. Farkas Sándor szerint 1956-ban a magyar falvak lakóinak, a magyar birtokos parasztságnak határozott elképzelése volt arról, mi lehetne a magyar mezőgazdaság fejlődésének iránya. A beszéd után idén is kitüntetséeket adtak át - többek között erdészeknek is.Tovább >>>