Zéno napja
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói. Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Tovább >>>
A behurcolt/inváziós fajok (növények, gombák, rovarok és gerincesek) igen jelentős hatással bírnak Európa erdeire. Közülük sokan egyes fafajok teljes eltűnését (pl. szilfavész), vagy jelentős visszaszorulását (pl. szelídgesztenye pusztulás) okozták. Tovább >>>
A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak – mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön. Tovább >>>
Az Ipoly Erdő Zrt. 12 év alatt, összesen közel 170 hektárnyi területen létesít új erdőt. A korábban megkezdett 66 hektár erdőtelepítés után 2020-2021-ben, az Országfásítási Program keretén belül 13 hektárnyi erdő létesült, önerős telepítésként további 14 hektárral bővült az erdőgazdaság által gondozott erdők területe. A 2022-ben megkezdeni tervezett erdőtelepítéseik nagysága meghaladja ezt, az Országfásítási Programban még további 40 hektár telepítést fog végezni az Ipoly Erdő Zrt. Ezen kívül, mintegy 36 hektár új erdőt terveznek létrehozni kormányzati forrásból. A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a természetes környezetünk megóvása, gyarapítása az erdészek kiemelt feladata. Ennek fontos eszköze az erdeink területéneknövelése, valamint a természetességének, változatosságának fokozása. Az erdőgazdaság az elmúlt bő évtizedben, 200 hektárt meghaladó idegenhonos faállomány helyén hozott létre természetközeli erdőt, emellett közel 400 hektár erdőterületen szorította vissza az idegenhonos fafajok invazív terjedését. Tovább >>>
Évadzáró „magoncozást” tartott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság október utolsó hetében. Az önkéntesek szívesen bekapcsolódtak a Peszéri-erdőben zajló aktív természetvédelmi tevékenységekbe, melynek célja az volt, hogy az invazív fafajok magoncainak minél több egyedét eltávolítsák. Tovább >>>
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 3000 hektárnyi fával borított területet kezel. Ezek egy része idős, hazai lombos állomány, melyek fenntartását az igazgatóság a korábbi években folytatott kísérletek eredményeire támaszkodva végzi. Tovább >>>
Július közepén rendezte meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Oakeylife projekt keretében az ország első, erdei élőhelykezelési versenyét a Peszéri-erdőben. A természetvédelmi célokat szolgáló megmérettetésre hét csapat nevezett. A feladat nem volt könnyű, négy és fél órán át kellett inváziós, fásszárú növények magoncait kihúzkodniuk kézzel, törekedve arra, hogy teljes gyökérzettel távolítsák el az egyedeket. A körülmények nehezítették a feladatot, hiszen sűrű aljnövényzetben, meglehetősen sok szúnyog társaságában kellett dolgozniuk a rekkenő hőségben. Tovább >>>
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában. Tovább >>>
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság új erdészeti eszközöket szerzett be uniós projektje keretében (KEHOP-4.1.0-15-2016-00051), amely a védett természeti területek kezeléséhez szükséges eszközpark fejlesztését célozza. A projekt még 2016-ban indult összesen 363 millió forinttal a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. A fejlesztésnek köszönhetően az Aggteleki Tájegységben hatékonyabbá válik az erdőket és gyepeket érintő kezelési tevékenység. Tovább >>>
Meghatározták az Európából száműzendő invazív fajok listáját - közölte a napokban az MTI.Tovább >>>
Fakitermelést végez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Kontyvirág tanösvény mentén, a Holt-Tisza partján található Lakitelek-38/A erdőrészletben 2020. november – 2021. február között. A beavatkozás oka, hogy intenzíven terjednek idegenhonos fa- és cserjefajok, teljesen elnyomva az őshonos fajok újulatát. Tovább >>>
Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) behurcolásának megakadályozására érdekében szigorított intézkedéseket vezetett be az ausztrál növényvédelmi hatóság 2019. szeptember 1. és 2020. május 31. közötti időszakra. Az intézkedés – számos európai országgal együtt – Magyarországot is érinti.Tovább >>>
Iránymutatásokat adott közre az ENSZ szervezet az erdőket támadó invazív molyok, darazsak és viaszos pajzstetvek elleni biológiai védekezésre.Tovább >>>
A Göd határában végzett természetvédelmi célú irtás továbbra is sok arra látogatóból és helyi lakosból vált ki ellenszenvet - olvasható a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik!Tovább >>>
2018. február 16-án szervezte meg a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya az „Erdészeti kutatások aktuális kérdései” című konferenciát a FeHoVa kiállításon. A rendezvény ezúttal az erdészeti kutatásokat állította a középpontba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, valamint a Soproni Egyetem nyújtott betekintést a munkájába. Szakmai beszámolónk harmadik része.Tovább >>>