Keresési találatok erre a cimkére: fatolvaj

Dendrokronológia és a Sóstói-erdő

A dendrokronológia az egyetlen olyan módszer, amely az élő fák szerkezetét alapul véve régmúlt idők faanyagának kormeghatározásában segít – akár a Sóstói-erdő fáinak segítségével! A művelet azon alapszik, hogy egy fa évgyűrűszerkezete az adott év időjárásbeli tényezőinek megfelelően növekszik. Mivel minden év időjárása más és más, így az egymás mellett húzódó évgyűrűk is kicsit különböznek. Persze ezeket az apró eltéréseket nem lehet mindig szabad szemmel észrevenni, de egy szakember laboratóriumi körülmények között gond nélkül tudja vizsgálni, hogy mi is történt a fával élete során. Ha az így szerzett adatait összeveti például egy szatmár-beregi harangláb faanyagával, akkor további hasznos információkat szerezhet. Ezáltal beazonosítható akár egy-egy muzeális értékű bútor, hangszer, épület pontos gyártási, keletkezési ideje. Tovább >>>

41 hektárral nőtt a Verga Zrt. által kezelt erdők területe

A Verga Zrt. által kezelt állami tulajdonú ingatlanokon 2021. évben három helyszínen összesen 20,84 hektár területű új erdőt telepített, de szintén az idei évben az erdőgazdaság további 20,21 hektár területen vont be önerdősülést az általa kezelt erdőterületbe. Tovább >>>

A magán erdőgazdálkodás jövőjének közös írása – szerény eredmények, egyeztetések folytatása

Korábbi cikkünkben közzétettük a magán erdőgazdálkodásban érintett vállalkozások részvételével nyár elején megtartott gazdálkodói fórumokhoz kapcsolódóan a három erdészeti gazdasági érdekképviseleti szervezet (NAK, MEGOSZ, FAGOSZ) által összeállított, és az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Államtitkársága részére megküldött szabályozási és támogatási javaslatokat.  Időközben az Államtitkárság válaszolt a javaslatokra, illetve az Országgyűlés részére beterjesztett őszi agrársaláta törvényjavaslat szövegéből arra is következtethetünk, hogy a közeljövőben milyen konkrét változásokra számíthatunk.Tovább >>>

170 hektár új erdőt hozott létre az Ipoly Erdő

Az Ipoly Erdő Zrt. 12 év alatt, összesen közel 170 hektárnyi területen létesít új erdőt. A korábban megkezdett 66 hektár erdőtelepítés után 2020-2021-ben, az Országfásítási Program keretén belül 13 hektárnyi erdő létesült, önerős telepítésként további 14 hektárral bővült az erdőgazdaság által gondozott erdők területe. A 2022-ben megkezdeni tervezett erdőtelepítéseik nagysága meghaladja ezt, az Országfásítási Programban még további 40 hektár telepítést fog végezni az Ipoly Erdő Zrt. Ezen kívül, mintegy 36 hektár új erdőt terveznek létrehozni kormányzati forrásból. A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a természetes környezetünk megóvása, gyarapítása az erdészek kiemelt feladata. Ennek fontos eszköze az erdeink területéneknövelése, valamint a természetességének, változatosságának fokozása. Az erdőgazdaság az elmúlt bő évtizedben, 200 hektárt meghaladó idegenhonos faállomány helyén hozott létre természetközeli erdőt, emellett közel 400 hektár erdőterületen szorította vissza az idegenhonos fafajok invazív terjedését. Tovább >>>

Tudományos elismerésben részesült a Mecsekerdő erdésze

A Magyar Tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Akadémiai Bizottság PAB Tudományos Díjat adományozott a Mecsekerdő munkatársának, Dr. Molnár Dénesnek. A szakember kutatásainak homlokterében az örökerdő-gazdálkodás és az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodási lehetőségei állnak. Tovább >>>

Invazív fafajok magoncaitól tisztították meg az erdőt az önkéntesek

Évadzáró „magoncozást” tartott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság október utolsó hetében. Az önkéntesek szívesen bekapcsolódtak a Peszéri-erdőben zajló aktív természetvédelmi tevékenységekbe, melynek célja az volt, hogy az invazív fafajok magoncainak minél több egyedét eltávolítsák. Tovább >>>

Izgalmas együttműködés az erdészeti csemetetermelők és a méhészek között

2021. október 14-én tartotta éves küldöttgyűlését az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Teméktanács (EESZT), amelyre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökségi tagja, Lászka István Attila okleveles erdőmérnök is meghívást kapott. A szakember előadásábal bemutatta a szervezet történetét, valamint felvázolta a küldöttek és az elnökség előtt a két egyesület közötti együttműködési lehetőségeket.Tovább >>>

Ugron Ákos Gábor: az erdő örökre fennmaradó életközösség

Az erdei életközösség, vagyis az ökoszisztéma nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt az emberiségnek, amelyek közvetve és közvetlenül is jelen vannak az életünkben – globálisan és az egyének életében egyaránt. Ugron Ákos Gábornak, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatójának tett föl kérdéseket a Gondola.Tovább >>>

Erdészeket és erdészeti szakembereket tüntettek ki október 23. alkalmából

A történelem már sokszor bizonyította, hogy a magyar agrárium különleges erővel és hittel bír. Ha kell helyt áll az elnyomás elleni harcban, ha kell leküzd világméretű krízishelyzetek okozta válságokat is – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán, csütörtökön, Budapesten. Ahogy az lenni szokott, az Erdő-Mező Online ismét kiválogatta az erdészeti ágazat nevét öregbítők névsorát. Gratulálunk nekik!Tovább >>>

Emléktáblát kapott Halász Aladár Bedő Albert-díjas erdőmérnök

Október 21-én felavatták Halász Aladár Bedő Albert-díjas erdőmérnök emléktábláját egykori lakóházánál, Budapesten. Az átadást Halász Aladár születésének 100. évfordulójára időzítették. Az ünnepi eseményen beszédet mondott Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Halász Aladár lánya, Halász Katalin.Tovább >>>

Dr. Benke József erdőmérnök: nem volt politikai akarat a medvekérdés megoldására

Könyv formájában jelentette meg a vadgazdálkodással kapcsolatos élményeit, értékes szakmai ismereteit dr. Benke József erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadásztársulat vezetője. A szakember tanulmányokat, leveleket, a döntéshozók felé tett javaslatait is leközli, mert úgy véli, hogy a vadgazdálkodást, ezen belül a medvekérdés ügyének intézését kivették a szakemberek kezéből, a döntéseket többnyire irodákban hozzák meg, a medvék kóbor kutyákká vedlettek, a vadgazdákat pedig odatették, hogy sintérkedjenek felettük. A könyv szerzőjét a Maszol.ro portál újságírója, Szász Csaba kérdezte.Tovább >>>

Az erdőkért és vadgazdálkodásért kötött megállapodást a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő

A hazai erdő-, vad- és tájgazdálkodás fejlesztése érdekében kötött stratégiai megállapodást a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt. A megállapodást a Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozata keretében írták alá.Tovább >>>

20%-kal több pénz jut facsemeték nevelésére, hogy a Vajdaságban is növekedjen az erdősültség

Szerbia egyik legnagyobb faiskolájába, a Pokret Gorana Subotica kertészetbe látogatott a tartományi mezőgazdasági titkár, Čedomir Božić. Ezt megelőzően az Észak-bácskai Körzet vezetőjével is találkozott. A megbeszélések legfőbb témája Vajdaság fásítása, zöldebbé, egészségesebbé tétele volt.Tovább >>>

Új, magyar megoldás a dráguló, illetve hiányzó fenyő épületfa kiváltására

Az építőanyag-árak robbanásszerű drágulását a családi kassza éppúgy megérzi, akár a nemzetgazdaság. Ezen belül is kiemelkedik a csaknem száz százalékban importból származó fenyő alapanyagok áremelkedése és beszerzési nehézségei, amelyek kritikus függőséget okoznak az építőiparban. A Soproni Egyetem tervezett kutatásának fő célkitűzése ennek a kitettségnek a csökkentése: az import fenyő helyettesítése hazai, minőségben egyenrangú lombosfa-alapanyaggal.Tovább >>>

Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodási stratégia az osztrák-magyar határtérségre

Érdekes és hasznos tanulmány jelent meg a közelmúltban a REIN-Forest program részeként, ami az Interreg határon átnyúló támogatás révén készült el. Az "Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodási stratégia az osztrákmagyar határtérségre bükk és kocsánytalan tölgy fafajokra" című anyag számos fontos információt tartalmaz, és ajánlásokat is tesz az erdőgazdálkodók számára.Tovább >>>

<< < 3. / 52. oldal > >>