Költségcsökkentés drónok és okoseszközök segítségével - FORMEC erdészeti konferencia Brassóban
-
Gribek Dániel
-
2017.10.04.
-
Kategória:
Kiemelt, Külföld, Erő- és munkagép,
A PHP Error was encountered
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
A PHP Error was encountered
Severity: Notice
Message: Trying to get property of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 35
Backtrace:
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 35
Function: _error_handler
File: /var/www/clients/client7/web103/web/application/controllers/Hirek.php
Line: 64
Function: view
File: /var/www/clients/client7/web103/web/index.php
Line: 315
Function: require_once
,
- 49653
A FORMEC-et, vagyis a Forestry Mechanization konferenciát először 1966-ban rendezték meg Zólyomban, az akkori Csehszlovákiában. Az eredeti ötlet szerint a kelet- és közép-európai országok kutatóinak adott lehetőséget az erdőmérnöki szakmával kapcsolatos tudományos eredmények megvitatására, megosztására. Idén, szeptember végén Brassóban rendezték meg az 50. konferenciát.
Az alapítók között megtalálhatjuk többek között Stevan Bojanint Horvátországból, Franz Hafnert Ausztriából, Káldy Józsefet Magyarországról, Amer Krivecet Szlovéniából, Pankotai Gábort szintén Magyarországról, Ernst Pestalt Ausztriából, Hans Bruno Platzert Németországból és Eugen Rónayt Szlovákiából. Az elmúlt években 17 országban, köztük Észak- és Nyugat-Európában is tartottak konferenciákat, kezdetben német, majd angol nyelven. A FORMEC időközben kinőtte magát, a kezdetben 20-40 fős összejöveteleken mára 200-250 érdeklődő is rész vesz. Az előadók pedig már Japánból, Ausztráliából, USA-ból és Kanadából is érkeznek.
A FORMEC fő céljai között szerepel a tudósok, kutatók és résztvevők tapasztalatainak megosztása, kombinálása, valamint segíteni az együttműködéseket és az információk cseréjét. Főbb témakörök: fakitermelési rendszerek, faanyag szállítása, erdészeti utak tervezése és építése, környezeti hatások, erdészeti munkavédelem.
A szeptember utolsó hetében, Brassóban megrendezett, jubileumi, 50. konferenciának az Erdélyi Egyetem volt a házigazdája. A hagyományos programnak megfelelően a megnyitó és a plenáris ülések után szekciókra bontott előadásokon hallgathattuk meg a kutatók, tudósok beszámolóit legújabb munkáikról. A 12 szekcióban majdnem 70 prezentáció közül válogathattak a részvevők. A rendezvényt terepi program zárta.
Prof. dr. Ioan Vasile Abrudan, az egyetem rektora köszöntőjében fő üzenetként fogalmazta meg, hogy az erdész szakma társadalmi elfogadottságát növelni kell. Az EU erdészeti stratégiája kapcsán megtudhattuk, hogy Európában egyre több fatömeg akkumulálódik, amely egyre idősebb. Ennek felhasználási területét kell megtalálni, melynek szlogenje: wood is good. A román állami erdőgazdaság, vagyis a Romsilva bemutatása mellett az Európai Fejlesztési Bank munkáját is megismerhettük.
[caption id="attachment_49654" align="aligncenter" width="600"]
Balról jobbra: Bazsó Tamás, Kaszala Judit, Primusz Péter, Kisfaludi Balázs[/caption]
Az előadások között az ausztrál University of the Sunshine Coastról érkező Mauricio Acuna a faanyag szállítási költségeinek csökkentéséről számolt be a faanyag minél pontosabb, többek között drónos mérésével. Fernando Rossi a drónos felvételeket a viharkárosított területek felmérésére és a helyreállírás tervezésére használta Észak-Argentínában. Svájcban, hozzánk hasonlóan, az 1950 és 1980 között épült erdészeti utak keskenyek és nem elég teherbíróak a mai forgalomnak. A kutatás első lépéseként Leo Gallus Bont az úthálózat állapotát figyelembe véve, és a terület adottságai alapján meghatározta a lehetséges fakitermelési technológiákat és ezek költségeit. Ezek alapján, a kutatás következő lépéseként tervezik meg a szükséges útfelújításokat.
Marijan Šušnjar az okostelefonok és tabletek felhasználásának lehetőségeit kutatta a horvát erdészeti utak állapotfelvétele során. A svéd Gunnar Svenson a szállítás tervezése során a leggyorsabb és a legrövidebb útvonalak mellett a legkényelmesebbet vizsgálja, mely a sofőrök kényelme mellett többek között üzemanyagmegtakarítást is jelent.
Martin Oppferkuch a freiburgi egyetemről a telefonos applikációk pontosságát és használhatóságát vizsgálta a faanyag mérésében. Vizsgálatai alapján az iFOVEA és a Tradenda programok segítségével gyorsan és pontosan mérhetjük meg a sarangok méreteit. Az eredményeket azonban jelentősen befolyásolja, hogy mennyire szabályos és tiszta a megmérendő sarang.
Hideo Sakai a japán útépítés nehézségeiről számolt be, melyet a különleges geológiai képződmények és a földrengések nehezítenek.
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetéből először Bazsó Tamás az optikai távolságmérők erdészeti körülmények közötti felhasználhatóságáról, majd Kisfaludi Balázs az erdészeti utak forgalmának számlálásáról és előrejelzéséről, majd végül Péterfalvi József az erdészeti utak pályaszerkezetében alkalmazható talajstabilizációkról tartott előadást.
Összességében elmondható, hogy a kutatásoknál kiemelt jelentősége van a gazdaságosságnak, ezen belül a költségek mellett az üzemanyag-felhasználás és a CO2-kibocsátás csökkentésének.
A szekcióülések szünetében lehetőség volt a poszterek megtekintésére is, ahol további kutatási eredményekkel ismerkedhettünk meg. A terepi napon a Forest Romania gépbemutatóján vettünk részt.
A FORMEC házigazdája egy év múlva Madrid lesz. A konferenciát négyévente Ausztriában szervezik meg az AUSTROFOMA-val együtt. 2019-ben, első alkalommal közösen kerül megrendezésre a COFE, vagyis a Council of Forest Engineering, és a FORMEC, melyek házigazdája Bécs mellett Sopron lesz. Így 1968 és 1995 után visszatér hazánkba a rendezvény.
Bővebb információ: www.formec.org
(Kaszala Judit, Egererdő Zrt. - Erdő-Mező Online)